Kicska Dániel,
Kicska Dániel,
ág. ev. lelkész és tanár, szül. 1814-ben Schüttriszbergen Selmecz mellett; gymnasiumi tanulmányait Selmeczen végezvén, 1836-ban Pozsonyban a bölcseletet és theologiát hallgatta. A hitjelölti vizsgát letevén, 1840. okt. 15. a jenai egyetemre iratkozott be, hol classikus latinságával feltünt. 1845–57-ig Nagy-Szelezsényben (Barsm.) lelkészkedett, honnan a szervasi főgymnasiumhoz meghívást kapott, 1887 őszén nyugalomba vonult. Meghalt 1889. nov. 5. Szarvason.
Programmértekezései a szarvasi ág. ev. főgymnasium Értesítőjében (1859. Hála tartozásunk Jézus Krisztus iránt, 1861. Eszmetöredékek a vallástan kellő méltánylása és sikeresebb előadása tárgyában.)
Munkája: Vade mecum. Arad, 1866. (Görög igetan és szótár.)
Kéziratban maradt a tanítóságra készülő ifjúság számára írt vázlatos tót nyelvtana s Sechter nyomán szerkesztett zeneelmélete.
Szarvasi Lapok 1889. 45. sz.
Ábel-Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen 107. l.
Szarvasi ág. hitv. főgymnasium Értesítője 1895. 131. l. (Benka Gyula).
