Kóródy Sándor (borzsovai),

Full text search

Kóródy Sándor (borzsovai),
jogakadémiai tanár, szül. 1843. jan. 1. Rekettye-Daróczon (Beregm.); tíz éves korában árva lett az anyagi nagyanyja Gönczy Sámuelnél keze altt növekedett; gymnasiumi s jogi tanulmányait a sárospataki főiskolában kezdette s fejezte be 1863-ban. Tevékeny részt vett a főiskolai ifjúság irodalmi mozgalmaiban. 1864–65-ben Pesten töltött joggyakorlat alatt az írók és művészekkel való gyakori érintkezés fejlesztette benne az irodalmi munkásságot. 1865 végén ügyvédi oklevelet nyert s szülőmegyéjében, Beregszászon nyitott ügyvédi irodát. Ifjúkorában nagy hajlama volt a szinészethez, Ujhelyt, Patakon és Beregszászon mint műkedvelő többször fel is lépett. Utóbbi helyen 1866-ban állandó műkedvelő társaságot szervezett, valamint az ellenzék pártmozgalmaiban is mint szónok szerepelt. 1872–82-ig a város tiszti ügyésze volt. Buzgalommal működött a nevelésügy és az egyházi közélet terén; a beregi ev. ref. egyházmegye világi jegyzővé, 1883-ban egyházmegyei tanácsbiróvá választotta meg. 1882-ben Beregmegye árvaszéki első ülnöke s elnökhelyettese lett, mely állásában, egyszersmind tiszteletbeli tiszti főügyészi minőségben, 13 évig működött. A beregmegyei közművelődési egyesület megalakításában is része volt. Erős és sikeres mozgalmat indított meg előbb irodalmi téren, majd a megye gyűlésein az idegen hangzású helységnek magyarosítása érdekében; az ő s Lehoczky Tivadar javaslata szerint történt aztán legnagyobbrészt a helynevek magyarosítása; továbbá a vidéki szinészet rendezésénél is közreműködött javaslatával. 1893-ban létesítette a beregmegyei irodalmi és műpártoló egyesületet, melynek elnöke lett. 1896-ban a vármegyei szolgálattól visszalépett és ugyanazon év őszén a máramaros-szigeti ev. ref. lyceumhoz rendes tanárnak hivatott meg; azóta ott a büntetőjogot adja elő.
Első költeménye a Vasárnapi Ujságban (1861.) jelent meg; azóta irt költeményket humorisztikus, társadalmi s vegyes czikkeket a következő lapokba s folyóiratokba: Kartácsok, humorisztikus füzet (Sárospatak 1862 költ), Gombostű (1862–63. költ.) sárospataki Emlékkönyv (1863. beszély és költ.), Bolond Miska (1864–65. czikkek és Fa Jankó név alatt költ.), Családi Kör (1864. költ.), Bereg (1874-től 1885-ig főmunkatársa, írt a lapba 200-nál több czikket és apróságot, állandó humorisztikus rovatát is ő irta), M. Ujság (1867–75.), Ludas Matyi (1867–72), Nép Szava (1868–71), Egyetértés (1875–85), Kecskemét (1875–76), Garabonczás Diák (1875), Bereg- és Ugocsai Naptár (1875.), Prot. Képes Naptár (1876., 1878., 1881. költ.), Képes Családi Lapok (1880. költ.), Szinészeti Közlöny (Kassa, 1883. A vidéki szinészet rendezése), Koszorú (VI. 1881. Petőfinek A gyüldei ifjakhoz cz. költeményét közölte), Szinészek Lapja (1887. A kongressus előtt) a Vidéki Költők Albuma (Kassa, 1896. három költeménye) sat.
Szerkesztette a Beregvármegyei Képes Naptárt 1890-re és 1891-re; segédszerkesztője volt a Bereg cz. lapnak 1874-től 1896-ig való időközben több évig.
Kéziratban: Két haza cz. 5 felv. drámája.
Álnevei s jegyei: Bodrogh, Papra Morgó, Vérkeparti, Csergő, Gránit, Villi, Dydor, K. S., (K)., K-y S.
Léhoczky Tivadar, Bereg vármegye monographiája. Ungvár, 1881. II. 144. l. és Király Pál szives közlése.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi