Krizsán Mihály,
Krizsán Mihály,
a Ranolder-intézet igazgatója, szül. 1843. szept. 30. Livinán (Nyitram.); a bölcseletet 1862-től Nagyszombatban, a theologiát 1864-től Bécsben végezte. 1868. aug. 2. fölszenteltetett. Segédlelkész volt Tótmegyeren, és 1869-től 26 évig Budapest-Józsefvárosban, egyúttal a ferenczvárosi irgalmas nővérek elemi s előkészítő tanítóképző iskoláinak hitoktatója. 1893. pápai t. kamarás, 1894-ben Budapest bizottsági tagja. 1895. júl. óta a központi papnevelőben Budapesten aligazgató; később pedig a Ranolder-intézet iazgatója lett.
Czikkeket írt a M. Államba, a Religióba (1863. I. Beteg gyermekek provisiójáról), a M. Siona (1887. Szent Ignácz lelki gyakorlatainak irodalma, könyvism.; 1889. könyvism.).
Munkája: Paulai szent Vincze élete. Werfer után. Bpest, 1886.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 273. l.
Pallas Nagy Lexikona XI. 69. l.
Sziklay János, Negyven év a katholicismus történetéből. Bpest, 1899. 116., 151. l.
M. Állam 1898. 184. sz.
