Kubinyi Rudolf
Kubinyi Rudolf (felső-kubini és deménfalvi),
cs. kir. kamarás, nyug. főispán, K. János és Hellebronth Teréznek fia, szül. 1815-en. 1848 előtt Gömörmegye tiszteletbeli főjegyzője volt; 1848–49-ben mint a rimaszécsi kerület képviselője követte a függetlenségi kormányt Debreczenbe, 1867-ben Gömörmegye főispánjának nevezetett ki; de nem sokára ismét képvielői mandatumot vállalt és ez állásában meg is maradt 1872-ig, mikor Heves-megye főispánjának neveztetett ki. 1875-ben Tisza Kálmánnak kormányra jutásakor állásáról lemondott és gömörmegyei birtokára vonult. 1820–1867-ig Várgedén lakott, szerette a tudományt, irodalmat és művészetet, és háza oly központ volt, melyet az e vidéken megfordult írók és művészek soha nem mulasztottak el fölkeresni. Nyilt vendégszerető házat tartott; itt kereste fel Petőfi is, kivel aztán baráti viszonyba lépett és leveleztek is együtt. 1875. ápril. 27-én főispáni állásától, saját kérelmére, fölmentetett. Meghalt 1896. szeptember 29-én 81. évében Zaharon (Gömörmegye).
A Bajza Athenaeumába írt aesthetikai és kritikai czikkeket; 1845-ben a Pesti Divatlap mutatványai közölt Visegrád cz. költői elbeszéléséből. (Petőfi rossz verselőnek tartotta.) Czikke a Vadász- és Versenylapban (1860. A vadász-törvényjavaslathoz.)
Országgyűlési beszédei a Npalókban vannak.
Hátrahagyott kéziratait a gömörmegyei levéltárban helyezték el.
Nagy Iván, Magyarország Családai VI. 485. lap.
Eger 1875. 17. szám.
Petőfi Sándor Összes Művei. Budapest, 1892–1796. (Havas Adolf jegyzeteivel) I. 411., V. 509., 523., VI. 361. l.
Ferenczi Zoltán, Petőfi életrajza. Bpest, 1896. II. 124., 125., 128., 137., III. 59., 90., 168. lap.
Magyarország 1896. 274. sz. és gyászjelentés.
