Kubriczky András,
Kubriczky András,
pozsonyi kanonok, szül. 1812. febr. 21. Lökön (Barsm.) szegény polgári szülőktől; Selmeczen tanult 1827–31-ig; ezalatt szülei elhalván, gyámoltalanul maradt; mindazonáltal folytatta tanulását Léván 1831–1835-ig a gymnasium III. osztályától a költészeti osztályig, melyet ismételt; 1836-ban a növendékpapok közé lépett és két évig Nagyszombatban hallgatta a bölcseletet; a theologiát Pesten végezte, hol a magyar iskolának jegyzője volt. 1843. júl. 15. fölszentelték és segédlelkésznek ment Nagy-Súrra; 1846. Cseklészre küldetett. 1849. júl. 15-én Taksonyban plébános, 1862. jan. 15. kerületi alesperes, 1880. tiszteletbeli kanonok lett; 1885. jún. lemondott plébániájáról és pozsonyi kanonoknak neveztetett ki, hol 1887. jan. 19. meghalt.
Írt szent beszédeket a Pázmány-Füzetekbe, a Kath. Lelki Pásztorba s az Egyházi Szónokba; czikkei a Munkálatokban (VII. 1840. Indító okok a régi egyházliteratura tanulására, IX. 1842. Gr. Battyányi Ignácz erdélyi püspök élete), a Religó és Nevelésben (1847. Elmélet, Nézetek a magyar egyházirodalom és annak mi módon eszközölhető emelése körül, pályadíjas mű, 1848. A legsürgősb teendők egyike), a Religióban (1850. II. Gyermeknöveldék, A pozsonyi kath. iskolák ügyében, 1863. A kath. sajtó tavaszi lendülete hazánkban), a Családi Lapokban (1852. Emma emléke, 1853. A keresztény nő társadalmi állásának méltósága), Danielik Emlékkönyvében (1852. A valódilag kath. egyetem), az Idők Tanujában (1866. A katholicismus elleni támadások legújabb cselfogásai, 1868. A népnevelési egyleteknek mily szellembeni szervezéséről), az Uj Magyar Sionban (1870. Autonomiánk a valósulás stádiumán); írt még könyvismertetéseket különböző lapokba és folyóiratokba.
Danielik, Magyar Irók II: 168. l.
Magyar Állam 1887. 23. sz.
Zelliger, Egyházi Irók Csarnoka 276. l.
Némethy, Ludovicus, Series Parochorum 722. l.
