Láng Mihály,
Láng Mihály,
állami óvónőképző-intézeti igazgató, szül. 1856. szept. 13. Kálmándon (Szatmárm.); gymnasiumi tanulmányait N.-Károlyban, az elemi tanítóképzőt Szatmárt és Máramaros-Szigeten, a polgári tanítóképző-intézetet Bpesten a Paedagogiumban, az óvónőképző-intézeti tanárokat képesítő tanfolyamot szintén Bpesten végezte. Szatmár-Németiben néptanító, Pancsován és Kapuváron polgáriskolai tanító, Nagy-Szöllősön és Nagy-Szebenben polgáriskolai igazgató, Sepsi-Szent-Györgyön és Eperjesen kisdedóvónőképző-intézeti igazgató volt és az utóbbi helyen most is az.
Czikkeket írt a Népanítók Lapjába (1885. Ingyenes magyar nyelvi tanfolyamok, 1886–87. Ingyenes magyar nyelvi tanfolyam Nagyszebenben, A magyar nyelv tanítása és a nemzetiségek iránti rokonszenv. A magyar beszéd gyakorlása és a nem magyar tannyelvű iskolák, Közegészségi nyomorúságok az ősz és tél beálltával, 1889. Miképen lehetne a falvakban és városokban élő kuruzslók, parasztorvosok káros működésének véget vetni?, 1890. A cultur-egyesületek és az iskola sat.), a máramaros-szigeti Nevelésbe, a Polgári Iskolába, a Kisdednevelésbe, a Polgári Iskolába, a Kisdednevelésbe, a Népnevelőbe, a Kolozsvárba (1893. 226. sz. Kisdednevelés az ókorban); írt még a Beregbe, Ugocsába sat.
Munkái:
1. Magyar nyelvgyakorló a magyar beszéd tanításához. Német-, tót-, román- és szerbajkú felnőttek és az I. fokú ipariskola növendékei számára. Bpest, 1885. Három rész (Ism. Család és Iskola. 2. javított kiadás. Melléklet Magyar-német szótár. U. ott, 1887.)
2. Vezérkönyv a «Magyar nyelvgyakorló felnőttek és magyarul nem tudó I. fokú ipariskola növendékei számára» cz. munkához. U. ott, 1886.
3. Magyar-tót szótár a Nyelvgyakorlóhoz. U. ott, 1887.
5. Magyar-román szótár a Nyelvgyakorlóhz. U. ott, 1887.
6. Ábécé- és olvasókönyv, a magyar olvasás és magyar beszéd tanításához. A német, román, tót és szerb tannyelvű népiskolák számára. U. ott, 1887–88. Négy rész. (2. kiadás. U. ott, 1892.)
7. Vezérkönyv az ... «ABC-és és olvasókönyvek ...» cz. munkákhoz. U. ott, 1887.
8. Az Osztrák-Magyar monarchia és Európa földrajza. A polgári és felsőbb leányiskolák I. osztálya részére. U. ott, 1888.
9. Ugyanaz. A polgári fiuiskolák I. osztálya számára. U. ott, 1888.
10. Leitfaden zum Unterricht der ungarischen Sprache für Lehrer an Volksschulen nicht ungarischer Unterrichts-Sprache. U. ott, 1888. Két rész.
11. Mikép tanítandó a népiskolákban a magyar nyelv, mint a gyakorlati élet társalgási nyelve? A délmagyarországi tanító-egylet által jutalmazott pályamű. Pancsova, 1889.
12. A kisdednevelés módszertana. Sepsi-Szent-György, 1893. (2. kiadás. Molnár Mártonnal együtt. Eperjes, 1895.)
13. Rendszeres magyar nyelvtan. Bpest, 1894.
14. Magyar irodalom ismertetése. U. ott, 1894.
15. Magyar olvasókönyv a kisdedóvók számára. U. ott, 1894.
16. Sárosmegye népnevelése az ezredik évben. Eperjes, 1896.
17. A magyar beszédre való szoktatásnak módja. Bpest, 1899. (Ism. M. Kritika II. 24., III. 6. sz.)
Szerkeszti a Magyar kisdednevelés és népoktatás cz. havi folyóiratot 1895. máj. 1. óta Eperjesen Peres Sándorral és a Sárosvármegye népnevelése az ezredik évben Eperjes, 1896. cz. munkát Simkó Endrével együtt.
M. Könyvészet 1887–89., 1894–95.
Bökényi Déniel, A magyar ábc- és olvasókönyvek történeti fejlődése. M.-Sziget, 1891. 121. l.
Vaday József, Magyar tanférfiak és tanitónők ezredéves Albuma. Békés-Csaba. 1896.
