Lázius Ádám,
Lázius Ádám,
ág. ev., később r. kath. lelkész, kassai származású, L. Mihály lelkész és Rovoczin Zsuzsánna fia; korán árvaságra jutott; Petroczy István báró és Kalinka Joachim superintendens nevelték, kik a lőcsei iskolába küldték; innét Sopronba, majd Zsolnára ment, hol id. Ladiver Illés oktatta a felsőbb tudományokra 1661-ben. Tököly István gróf Vittenbergába küldte, hol szept. 11. iratkozott be, s ott négy évig tanult. 1666-ban az eperjesi ág. ev. collegium felállíttatván, őt is meghívták oda az ékesszólás tanárának; fél év mulva Tököly István gróf udvari lelkésze lett Kézsmárkon. 1668. jún. 26. Árvára ordináltatott papnak. A vallásüldözés alatt 1674-ben őt is vasba verve, Pozsonyba vitték a törvényszék elé; száműzték. A sanyarúságot Sziléziában megunva, visszatért Pozsonyba, elhagyta vallását és a r. kath. hitre tért; Szelepcsényi érsek papjai közé felvette s Bazinba küldte plébánosnak, hol, Klein szerint, kicsapongó életet élt és csakhamar meghalt.
Üdvözlő verseket írt: Epicedia in Obitu ... Pauli Fischeri ... Wittebergae, 1664.; Sárfőy, Nicolaus, Disputatio Metaphysica ... U. ott, 1664. és Lutzius, Ludovicus, Dispuatio Theologica ... U. ott, 1665. cz. munkákba.
Klein, Nachrichten II. 329. l.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 161. l.
Rácz Károly, A pozsonyi vértörvényszék. Sárospatak, 1874. 116. l.
