Lecnher László,
Lecnher László,
főgymnasiumi tanár, szül. 1841. Pesten; iskoláit Erdélyben elvégezvén, a theologiai pályára lépett és Tövisen plébános lett. A 70-es évek elején pályát változatott és tanár volt, előbb Hódmező-Vásárhelyen, majd a fehértemplomi állami főgymnasiumban. 1883-ban áthelyezték Lőcsére a reáliskolához; de mielőtt állását elfoglalhatta volna, szeptember 9. meghalt Budapesten.
Költeményei többnyire Csataghi névvel jelentek meg; állandó munkatársa volt a Délmagyarországi Közlönynek és pap korában több theologiai lapnak és a M. Államnak.
Munkái:
1. Emlékül a jó gyergyaiaknak. U. ott, 1886.
2. Emlékül Reményinek. U. ott, 1866.
3. Ifjúkori költemények. I. Brassó, 1867. (Mind a három munka Csataghi álnévvel.)
4. 1867. újévi gondolatok. U. ott, 1867.
5. Az ötödik feleség. Regény. Dincklage-Campe bárónő után ford. Szeged, 1874. Két kötet. (A Szegedi Hiradó Regénytára 1., 2.)
6. Uti rajzok. Temesvár, 1881. (Csataghi L. névvel.)
7. Siemiensky Lucian két beszélye. Ford. Győr, 1889.
8. Habicht Lajos, A Jakubinus nő bosszúja. Ford. Ugyanott, 1893. (Egyetemes könyvtár 61.)
Szerkesztette 1874. a Hódmező-Vásárhely cz. Deákpárti közlönyt.
Vasárnapi Ujság 1883. 37. sz. (Nekr.)
Országos Tanáregylet Közlönye. XVII. 147. l.
Petrik Könyvészete.
Grosz, Julius, Kronstädter Drucke. Kronstadt, 1886. 99. lap.
M. Könyvészet 1889.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 142. l. és gyászjelentés.
