Lekly Gyula,
Lekly Gyula,
állami felső ipariskolai tanár, Lehel-Lekly Károly birtokos, később hivatalnok, és Kaschnitz Karolina fia, szül. 1853. szeptember 25-én Deésen (Szolnok-Dobokamegye); a 60-as évek elején szüleivel Beszterczére költözött. Középiskolai tanulmányait Debreczenben kezdte meg, hol az I. osztályt elvégezve, Nagyváradra a Szent-József intézetbe került, hol a vegyes vallású szülőktől származott és ev. reformatusnak keresztelt ifjú szülői hozzájárulásával kath. vallásban neveltetett. Ez intézetnek öt esztendeig volt növendéke s mint VI. osztályú tanuló növendéktársai közt önképzőkört alakított, melynek ő volt az elnöke. Két évig rokonánál, Ritóok Zsigmond (a kir. tábla jelenlegi elnöke) házánál lakott és a promontreiek nagyváradi főgymnasiumában végezte a VII. és VIII. osztályt. A budapesti egyetemen a bölcseleti facultás hallgatója lett és egyidejűleg katonai kötelezettségének is eleget tett a 32. gyalogezredben. 1876-ig az országos tanárképző tanárjelöltje volt és ez évben a kassai m. királyi gépészeti közép (most felső-) ipariskolában helyettes, 1879-ben rendes tanár lett, hol jelenleg is működik. A kassai kereskedő ifjak társulatának tizenkét évig volt elnöke; a dalegyletnek egyik elnöke; a női dalos egyesületnek igazgatója; a Kazinczy-körnek elnöke; a takarék-egyletnek igazgatósági tagja; a kassai társalgási egyletnek (nagy kaszino), mely 1828-ben alakult, 15 év óta igazgatója; a gépészeti középipariskola önsegélyző egyletének alapító elnöke.
Politikai, társadalmi, szépirodalmi czikkei s könyvismertetései 25 év óta a kassai lapokban jelentek meg. Czikkei a kassai állami középipariskola Értesítőjében (1877. A Balaton és vidéke, 1879. Napoleon mint államférfi, 1881. Iparunk fejlődésének akadályai és a nevelés, 1886. Báthori Zsigmond); a Verédy Károly, Paedagogiai Encyclopaediájában (Bpest, 1886. az irodalomtörténeti czikkek nagy részét írta); az Abauj-Kassai Közlönyben (1886. Szerbián és Románián keresztül, tárczák); a Magyarország vármegyéi és városai. I. k. ABauj-Torna vármegye és Kassa. Bpest, 1896. cz. munkában (Kassa társadalma.)
Munkái:
1. Az egyetemes történelem. Kassa, 1880. (Mint kézirat.)
2. Közművelődési egyesületek és Kassa. Kiadta a kassai nemzeti-kör. U. ott, 1885.
3. Olaszhoni utazásom. U. ott, 1888.
4. Francziaországon és Svájczon keresztül. U. ott, 1889. (Különnyomat a Felső-Magyarországból.)
5. Az egyszerű és kettős könyvvitel. U. ott, 1889. (Mint kézirat.)
6. A kassai m. kir. gépészeti középipariskola története 1878–1896. U. ott, 1896. (Különny. az intézet Értesítőjéből.)
Részt vett a Szabadságharcz Emlék-Albuma szerkesztésében (Kassa, 1896. Ebben czikke: A kassai lovas nemzetőrség zászlószentelési ünnepélye) és a Honvéd Albumot szerkesztette Hohenauer Ignáczczal (Kassa, 1900.)
A Pannonia napilap társszerkesztője 1898 óta.
Abauj-Torna vármegye és Kassa. Budapest, 1896. 210. 219. l.
Kassai Ipar-Naptár 1899. arczk.
