Lenard Fülöp,
Lenard Fülöp,
bölcseleti doktor, kieli egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1862. jún. 7. Pozsonyban; ugyanott a reáliskolát végezte, melyben különösen Klatt Virgil, a physika tanára, nagy befolyással volt reá. Egy évig a pesti egyetemen Than Károly chemiai laboratirumában dolgozott. Azután Heidelbergába, később Berlinbe ment, Bunsen, Helmholtz, Königsberger, Quincke vezetése alatt folytatván tanulmányait. Heidelbergában megszerezte a doktori oklevelet. Azután visszajött hazájába, hogy a budapesti egyetemen Eötvös Loránd báró laboratoriumában mint annak tanítványa dolgozzék. De rövid idő mulva alkalom nyilván rá, assistens lett a heidelbergi egyetem physikai intézetében. Ott készültek tudományos munkálatai az eső folyadékcseppek rezgéséről, a bizmutfém elektromos tulajdonságairól, az ultraviolet-fény electromos hatásáról. Klatt Virgillel közösen a phosphorescentiáról való dolgozatában kimutatta, hogy a régóta ismeretes sötétben világító kénecsek e tulajdonsága bizonyos fémek csekély nyomokban való jelenlététől függ. 1890-ben Hertz Henrik meghivására Bonna ment, mint egyetemi magántanár. Ott kezdődtek a katódsugarakról való vizsgálatai, melyek mutatták, hogy e sugarak önállóan a kisütési csövön kívül is folytatódnak a térbe, és melyek új módszerekkel e sugarak tulajdonságai jobban ismertették. E dolgozatok előkészítették Röntgen hires fölfedezését. 1894-ben rendkívüli tanár lett a boroszlói egyetemen, 1895. polytechnikumi tanár Aachenben, 1896. Heidelbergába hívták, mint az elméleti physika tanárát. 1896 óta a kisérleti physika rendes tanára és a physikai intézet igazgatója a kieli egyetemen. 1897. máj. 6-án a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. Kitüntetések: 1896 óta: Baumgartner-díj (bécsi akadémia); Rumford-érem (Royal-Society of London); arany Matterucci-érem (Soc. ital. delle Scienze, Róma); Prix Lacaze (párisi akadémia); a frankfurti physikai társulat tiszteletbeli tagja.
Czikkei a Wiedemann Annalenjeiben (1887–90., 1892., 1894–1895., 1898.) és a bécsi Sitzungsberichtekben (1893) jelentek meg. A m. tudom. Akadémiában 1898. máj. 16. székfoglaló értekezése: Elektromos erővel párhuzamosan irányított kathodsugarak magatartásáról. Bpest, ... (Értekezések ...)
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 148. l.
