Lőrinczy György,
Lőrinczy György,
m. kir, tanfelügyelő, szül. 1860. decz. 26. Nagy-Kállón (Szabolcsm.); középiskolai tanulmányait Rimaszombatban (hol atyja L. Endre ügyvéd, a gömöri ev. ref. egyházmegye világi tanácsbirája, lakott), továbbá Eperjesen, Sárospatakon, a jogi tanulmányokat pedig a budapesti egyetemen végezte. 1883-ban a rimaszombati takarékpénztár szolgálatába lépett és előbb mint könyvvezető, 1888-tól mint titkár ott maradt 1895-ig; ez évben a felvidéki magyar közművelődési egyesület megválasztotta titkárává; azon időtől fogva Nyitrán lakott. 1899-ben Komárom vármegye tanfelügyelője lett. Mint a Gömör-Kishont szerkesztője kérlelhetetlenül ostorozta a panszlavizmust és üldözte a nemzetiségi agitátorokat.
Politikai, társadalmi, közgazdasági, szépirodalmi és gyermekirodalmi czikkeket írt a Gömör-Kishontba (1887. Borúth Elemér életrajza sat.); a Budapesti Hirlapba (1897. 89. sz. könyvism. sat.); az Uj Időkbe (1898. Igricz); a Komáromi Lapokba (1899. A nőnevelésről; az Egyetértés levelezője volt, írt elbeszélést, rajzot és társadalmi czikket is a lapba; a Hétnek és Nyitramegyei Közlönynek is munkatársa volt; írt még a Fővárosi Lapok, Budapesti Napló, M. Szalon, M. Lányok, Az Én Ujságom sz. lapokba; a Pallas Nagy Lexikonába (200 történelmi czikket írt); a Magyarország Vármegyéi és Városai cz. vállalat Nyitravármegye cz. kötetében (Bpest, 1899.) megírta Nyitra vármegye közigazgatásának történetét és a megye társadalmi mozgalmainak ismertetését.
Munkái:
1. Nefelejts. Erzsike emléke. Rimaszombat, 1888. (Versek. Nyom. Losonczon. Ism. Gömör-Kishont 40. sz.)
2. Nemzeti állam és polgárosodás. A rimaszombati polgári olvasókörben 1891. nov. 15. felolvasta. U. ott, 1891.
3. Néhány szó a magyar közművelődési egyesületek ujjászervezéséről. Nyitra, 1897.
4. A párkák vitája. Bpest, 1897. (Alkalmi költemény.)
5. A magam földjén. U. ott, 1898. (Ism. Budapesti Hirlap 311. sz., M. Ujság 284. sz., 1899: Politikai Hetiszemle, Budapesti Napló 5. sz., M. Kritika 19. sz.)
6. Kis falum. U. ott, 1898. (Gyermek olvasókönyv. Filléres Könyvtár 52.)
7. A becsület útján. U. ott, 1899. (Öt ifjusági elbeszélés. Filléres Könyvtár 73.)
8. Igaz történetek. U. ott, 1900. (Filléres Könyvtár 85.)
9. Falusi potentátok. U. ott, 1900. (15 elbeszélés. Ism. Budapesti Napló 176. sz., M. Hirlap 63. sz.)
Szerkesztette a Gömör-Kishont cz. társadalmi hetilapot 1885. első felében és 1891–93-ban Rimaszombatban (közel ezer czikket írt a lapba) és A felvidéki magyar közművelődési egyesület Évkönyvét és Naptárait 1895-től 1899-ig Nyitrán.
Veres Samu, "Gömör-Kishont" története. Rimaszombat, 1896.
M. Könyvészet 1898.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 168. l.
Nyitravármegye. Bpest, 1899. 274. l.
1900: Komáromi Lapok 4., M. Kritika 17., M. Hirlap 63., Corvina 6. szám.
Budapesti Közlöny 1900. 282. sz.
