Lőte József,
Lőte József,
orvosdoktor, egyetemi tanár, L. József ev. ref. lelkész és Dósa Eszter nemes székely szülők fia, szül. 1856. márcz. 19. Maros-Csúcs (Alsó-Fehérm.); középiskolai tanulmányait a nagy-enyedi ev. ref. Bethlen-főiskolában fejezte be 1875-ben. Orvosi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte (hol 1881. jún. 8. avattatott egyetemes orvosdoktorrá) s ott 1880–1883. és Budapesten 1883–87. az általános kór- és gyógyszertani tanszék tanársegéde volt. 1887-ben magántanár lett a kisérleti kórtanból. 1888-ban állami ösztöndíjjal nagyobb külföldi útra indult és különösen Koch R. laboratoriumában foglalkozott. 1890. febr. 1. a budapesti Pasteur-intézetben lett tanársegéd és még azon év szept. elején Kolozsvárra költözött helyettes tanárnak és november 12. megnyerte a kolozsvári egyetemen fölállított általános kór- és gyógytani tanszék rendkívüli, 1893. jan. 30. rendes tanárságát és ott egyszersmind a gyógyszerészettant is előadta mint helyettes tanár. 1893–1894-ben és 1899–1900. az orvosi kar dékánja volt.
Számos czikke jelent a kolozsvári Orvos-Természettudományi Értesítőben (1880. Adatok a tengeri nyúl egyes szervei aránylagos súlyviszonyainak változásához inanitio következtében, 1882. A nerium oleander hatásáról); a Természettudományi Közlönyben (XV. 1883. A fehérjefélék rothadása közben keletkező mérges alkaloidokról, Átoltható-e a gümőkór belehellés útján); az Orvosi Hetilapban (1886. Kisérletek a lépfene gyógyítására, 1887. A védőoltás és az immunitás kérdése a fertőző betegségek tanában, 1883. A házinyúl hőmérséki és súlyviszonyairól veszettségoltás után, 1889. Adalék a gümőkór kisérletes kórtanához); a M. Orvosi Archivumban sat.
A budapesti orvos-egylet 1887-ben I. Balassa pályadíjjal jutalmazta az anthrax és veszettség-virus beoltása után fellépő láz körülményeiről szóló tanulmányát.
Munkái:
1. Gyakorlati kórtan. Kézikönyv orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. Woodhead Sims G. 2. jav. és bőv. kiadásából ford. Budapest. 1885.
2. Előadások az általános orvoslástanból, különös tekintettel a belső bajokra. Írta Hoffmann Frigyes Albin, 2. átdolg. kiadásból ford. U. ott, 1890. (A m. orvosi könyvkiadó társulat könyvtára LX.)
Szerkesztette két évig az erdélyi múzeum-egylet orvos-természettudományi szakosztályának Értesítőjét.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 688. l. és önéletrajzi adatok.
