Lotits Ljubomir,
Lotits Ljubomir,
tanító, szül. 1865. júl. 8. Nagy-Kikindán (Torontálm.), hol a gymnasiumot és Zomborban a képzőt végezte. Tanítói működését 1883-ban Karlován (Torontálm.) kezdte s 1888 óta Nagy-Kikindán működik a szerb felekezeti iskolában. Az ujvidéki Maticza 1894-ben irodalmi körében előadó és bíráló tagjának választotta.
Czikkei a Javorban (1884), a nagy-kikindai Sadasnjostban (1885–90.), a zombori Školski Listben (1885–90. Az apa mint nevelő cz. pályadíjat nyert szerb értekezése sat.); az ujvidéki Zenski svet (Nővilág) cz. lapban (paedagogiai czikkek különösen a nőnevelésről); a pancsovai Srpkinja (Szerb nő) cz. lapban (1885); gyakran írt az ujvidéki Starmali (Okosdi) cz. élczlapba is (1884–90.). Első fellépése óta csaknem szakadatlanul fordít szerbre s legtöbbet foglalkozott a bolgár nép- és műköltészettel. A Letopisban (1894. Rajzok a bolgár népről és irodalmáról, szerbül). A Javorban (1887) Velicskov és Vazov bolgár költők műveiből szemelvényeket közölt, melyeket részletes tárgyi s irodalomtörténeti magyarázatokkal látott el. Lefordította Berczik Árpádnak Jótékony czélra cz. vigjátékát.
Munkái:
1. Odmor i dokolica. (A pihenés és szünet). Nagy Istvánnak, Téli estékre cz. műve után átdolgozva. Ujvidék, 1889.
2. Dobri i nevoljali sinovi. (A jó és rossz fiúk). Nagy-Kikinda, 1889.
3. Zenska vlada. U. ott, 1889. (Pozorisna Biblioteka 7. Szigligeti, Nőuralom cz. három felv. vígjátéka.)
4. Skola i uciteljstvo. (Az iskola és a tanítók). U. ott, 1897.
Szerkesztette a Poestrima (Nővér) cz. lapot nők számára 1890-ben Nagy-Kikindán.
Horváth Ignácz Könyvészete 1889. 98. l. és Popovics Iván tanár szives közlése.
