Madách Aladár (alsó-sztregovai és kiskelecsényi),
Madách Aladár (alsó-sztregovai és kiskelecsényi),
földbirtokos, Madách Imre költőnek és érkeserűi Fráter Erzsébetnek fia (a család Radun comestől, II. András korában élt birtokos nemestől származik) szül. 1848. jan. 1. Csesztvén (Nógrádm.); 16 éves koráig atyja házában, 1853-ig Csesztvén, azután pedig Alsó-Sztregován neveltetett. Szüleinek elválása után öt éves kora óta neveltetésére nagyanyja özv. id. Madách Imréné (Majthényi Anna) gyakorolt befolyást. Atyja 1864-ben elhalálozván, a piaristák pesti gymnasiumába ment, hol az érettségi vizsga letételéig tanult. A jogot a pozsonyi akadémián, majd az egri lyceumban hallgatta s 1869-ben birói vizsgát tett. 1870–71-ben egy évig volt külföldön és beutazta Olaszországot, Franczia- s Angolországot; azután visszavonult atyjának alsó-sztregovai birtokára, hol jelenleg is gazdálkodik. A «London Spiritualist Alliance» tagja. 1881-ben egybekelt Fekete Máriával Győrben.
Költeményei a következő hirlapokban: Magyarország (1881. 43. sz.), Irodalom (1887), Uj Nemzedék (1887.), M. Salon (1887.), Ország-Világ (1888–1889.), a Hét (1890.), M. Alföld (1895.), Jelenkor (1896.), Rejtelmes Világ (1899.), és Budapest (1900. 20., 34., 97., 151., nov. 11. és decz. 25. sz.); czikkei: Pesti Hirlap (1844. 48. sz. Az elitélt spiritismus, 64. sz. Az antiszemitákról, 83. sz. Cumberland és társai, 1885. 31. sz. A tízezer forintos antispiritista fogadások, 303. sz. Hartmann Ede a spiritualismusról, 1886. 166. sz. Felelet Iskolaigazgató kérdésére a spiritismusról, 1887. 80., 81. sz. A hyponotismus, spiritualismus és a tudomány, 98. sz. a megidézett lélek megjelenése, 1888. 301. sz. Elő a régiekkel, egy kis philosophia); M. Alföld (1895. A modern spiritualismusról, czikksorozat); Jelenkor (1896. A tudomány határai, Mesmer és fölfedezése, Százados meghasonlottság a tudományban, Az amerikai spiritualismus tüneményei, Spiritualisták, okkultisták és theosophisták társulatai napjainkban); londoni Light (1897. 885. sz. Spiritualism in Hungary); Rejtelmes Világ (1897. Lélektani elemek az Ember Tradédiájában, Berillon lélelélettani intézete Párisban, 1898. A tisztánlátás védelmére, A tudomány szava Brunetičretől, 1899. Flammarion Camille Lumene és az aetherion, könyvism. Trismegistos névvel, 1900. Buchanan Rhodes halála és a lelki mérlegelés, Hogyan mulatnak a londoni spiritualisták); Egyetértés (1900. 10. sz. Madách Imre új életrajzáról, tíz lap kritikájáról.)
Munkái:
1. A szerelem könyve. Költmények. Bpest, 1880. (Névtelenül. Ism. Magyarország 339–345. sz., M. Szemle 1881.)
2. Hangok a pusztán. Költemény. U. ott, 1881.
3. A gyakorlati spiritizmus védelme. Wallace Alfred Russel után ford. és előszóval, függelékkel a gondolatolvasásról, Basian úgynevezett leleplezéséről, a Kardecistákról, az okkultisták indiai s egyéb titkos szövetkezéseirő s a gyakorlati kisérletezés szabályairól ellátta. U. ott, 1884.
4. Romlott Magyarország. Költemények. U. ott, 1898. (Ism. M. Szemle.)
5. A szellembúvárlat irányeszméi. U. ott, 1899.
Arczképe: olajfestés Kutányi Lajostól (az alsó-sztregovai kastélyban).
Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 224., 589. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 179. l. (Latkóczy, M.-család).
Corvina 1900. 32. sz. és önéletrajzi adatok.
