Major Károly,
Major Károly,
bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, szül. 1861. jan. 26. Kolozsvárt; középiskolai tanulmányait az ottani ev. ref. collegiumban 1882-ben végezte. Mint a kolozsvári egyetem bölcseleti karának hallgatója 1888-ban bölcseletdoktori oklevelet nyert; a magyar-latin szakcsoportból tanári vizsgálatot 1889-ben tett ugyanott. Tanított a beszterczebányai ág. ev. algymnasiumban négy évig, a hódmezővásárhelyi ev. ref. főgymnasiumban háromig, azután a zombori áll. főgymnasiumban; 1898 óta gyöngyösi m. kir. állami főgymnasiumi tanár.
Társadalmi, irodalmi s aesthetikai czikkeket írt a Beszterczebánya és Vidékébe 1889. febr. 5-től (mint főmunkatárs); 1890–93-ig a Hődmező-Vásárhelybe, a Vásárhely és Vidékébe; tanügyi s iskolai czikkeket az Erdélyi Prot. Közlönybe, az Evang. Egyház és Iskolába, a Prot. Egyház és Iskolába, a Debreczeni Prot. Lapba, az Egyet. Közoktatásügyi-Szemlébe (1890. Magyar irásbeli feladatok); az Egyet. Philolog. Közlönybe (1883., 1895. könyvismertetések); a Tanulók Lapjába (1895. Kármán József emlékezete, 1896. Tompa, Petőfi, Arany).
Munkái:
1. A magyar ezópi meseírás története. Irodalmtört. tanulmány. Kolozsvár, 1887.
2. Külföldi demokrata költők és Petőfi Hódmező-Vásárhely, 1891.
3. A költői képzelemről. U. ott, 1892. (Különnyomat a hődmező-vásárhelyi ev. ref. főgymnasium Értesitőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)
Szerkesztette a Beszterczebánya és Vidékét 1889. aug. 25-től az év végeig; a Zólyommegyei Lapokat 1890. június végeig.
Jegyei: M-y és -dr.
Vajda Emil Névkönyve. Győr, 1900. 95. l. és Ivánszky Elek szives közlése.
