Makróczy János,
Makróczy János,
szinész, szül. 1856. jún. 21. Kluknón (Szepesm.), hol atyja M. Sándor kántortanító volt; a kassai prémontreiek gymnasiumában tanult. 1874. máj. 18. szinész lett Tornán Nagy Sándor társulatánál; azután több vidéki szintársulatnál működött, közben 1880. áprilistől 1881. októberig a budapesti népszinháznak, 1886-ban a krisztinavárosi szinkörnek és 1897-ben az ó-budai Kisfaludy-szinháznak is tagja volt. 1898. október óta a vigszinház főpénztárnoka.
Czikkei, rajzai a Budapesti Hirlapban (1880. okt. A misemulasztó csárda, rajz a népéletből); M. Salonban (1885. A kiről az Isten megfeledkezett, igaz történet mesegunyában); az Aurórában (1898. Az étvágygerjesztő).
Munkái:
1. A becsület szegénye. A budapesti népszinház 1879. népszinműi pályázatán dicsérettel kitüntetett eredeti népszinmű dalokkal és tánczczal három felv. Zenéjét szerzé Tisza Aladár. Bpest, 1880. (M. Könyvesház 82–84. Először a budapesti népszinházban júl. 2. Ism. Magyarország 182., Egyetértés 157., Ellenőr 310. sz. sat.)
2. A Forgács lányok. Népdráma. négy felv. Egy magyar népmese és Lear király után. Zenéje Hoós Jánostól. Kolozsvár, 1892. (Előadták Kolozsvárt 1891. decz.).
Kéziratban: Egy szerelmes mészáros legény, bohózat egy felv. (Miskolczon 1876-ban); Gróf Horn, dr. öt felv. Írta Weilen, ford. (Kassán, 1876.); A komámasszony, ered. népsz. három felv., zenéje Tisza Aladártól. (Először a budai szinkörben 1883. szept. 15. Ism. P. Hirlap 165., Főv. Lapok 217. sz., Nagyvárad 1887. 216. sz. sat.); Fejér Anna, tört. dr. három felvon. (Nagyváradon, 1888. szept.); A csízió, parasztvígj. három felv. és még 4–5 ford. szinmű.
Lenhardt E., A magyar szinészet országos Névtára. Bpest, 1875. 24. l.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.
