Máriaffi Dávid (maxai),
Máriaffi Dávid (maxai),
államtudományi doktor, cs. és kir. kamarás és miniszteri titkár, M. Albert nagybirtokos és báró Bánffy Rozália fia, szül. 1859-ben Kolozsvárt; a jogot a bécsi s a kolozsvári egyetemen végezte; az utóbbi egyetemen tette le az államtudományi doktorátust. Maros-Tordamegyénél tiszteletbeli aljegyző, aztán III., majd II. aljegyző s tiszteletbeli főjegyző lett. Ekkor az államszolgálatba ment át mint fogalmazó a m. kir. pénzügyminiszteriumba. Mikor a Wekerle-miniszteriumban gr. Andrássy Gyula lett a felség személye körüli miniszter, M. is vele ment Bécsbe s a felség személye körüli miniszteriumban segédtitkárrá, 1896. pedig titkárrá neveztetett ki. Megkapta 1899. a Ferencz József-rend lovagkeresztjét és a III. osztályú orosz szent Szaniszló-rendet. 1884-ben lett cs. és kir. kamarás. Szolgálaton kívül honvéd huszárfőhadnagy. A magyar yelven kívül birja a német, franczia és az angol nyelvet.
Előbb a Magyar Hirlapban, később a Budapesti Hirlapban írt tárczákat; a Pesti Hirlapban jelent meg Alice cz. regénye; a Budapesti Szemlében (1900. Egy öreg vánkos elbeszélése, 1901. A csoda-doktor).
Munkái:
1. Őszinte szó. Bécs, 1898.
2. Vásárolt szivek. Regény. Goró Lajos 27 eredeti rajzával. U. ott, 1900. (Előbb a Vasárnapi Ujságban).
Corvina 1900. 30. szám.
Vasárnapi Ujság 1900. 48. sz. és önéletrjazi adatok.
