Márki István,
Márki István,
kir. törvényszéki biró, M. János, nyug. tiszttartó és Zay Julianna fia, szül. 1842. aug. 6. Sarkadon (Biharm.); gymnasiumi és jogi tanulmányait Pesten végezte s itt ismerkedett meg Szénnel, Erkel Ferenczczel, különösen pedig a Vasárnapi Ujság sakkrovatának megalapítójával Cseresnyés Istvánnal, kihez a legőszintébb barátsággal vonzódott. 1867. máj. 3. Biharmegye megválasztotta a nagy-szalontai járás esküdtjévé. A kir. törvényszékek szervezése után 1871. decz. 18. a gyulai kir. törvényszék birája lett. Itten barátaiból egy kis sakk-kört alakított, a Békésben külön sakk-rovatot is nyitott. Időközben a Vasárnapi Ujságban is jelentek meg sakk-feladványai. Gyulán rendezte sajtó alá Szénnek, a híres sakkozónak feladványait és jelesebb játszmáit és itt kezdte írni sakk-ábéczéjét, a nélkül, hogy irodalmunk akkori viszonyai közt ezekre kiadót kaphatott volna. 1881. febr. kisegítő birónak rendelték be a budapesti királyi táblához, hová 1882. márcz. 19. pótbirónak nevezték ki, s már rendes birónak is fölterjesztették, midőn 1885. okt. Budapesten meghalt.
Első költeménye 1856-ban jelent meg; kevés versét nyomatta ki. Lefordította Corneille néhány darabját; Gyulai Pál pedig a Kisfaludy-társaságban nagy elismeréssel nyilatkozott népmese-gyűjteményéről, melyből az Angyalbárányok cz. az iskolai olvasókönyveknek most is egyik legkedveltebb darabja.
Czikke a Békésmegyei Hiradóban (1879. 37–39. sz. Költészet művelődéstörténeti befolyása és hivatása).
Munkája: A sakkjáték tankönyve. Elméleti és gyakorlati kalauz a sakkjáték megtanulására kezdők és haladottabbak számára. Mintajátszmákkal, számos feladványnyal és 129 ábrával. Gyula, 1872. (Ezen szakirodalomban első magyar munka. 2. kiadás. Sajtó alá rendezte testvéröcscse M. Sándor, egyetemi tanár, előszóval, a szerző életrajzával, ellátva. Bpest, 1897.)
Pesti Napló 1872. 83., 84. sz. (Győri Vilmos).
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1897.
