Mártonffy Károly (csik-szent-györgyi),
Mártonffy Károly (csik-szent-györgyi),
mérnök, Heves-Külső-Szolnokmegye főmérnöke. Meghalt 1869. aug. 4. Egerben 57. évében.
Czikkei a Magyarország és Erdély képekben (1854. Az egri nép jelleme, viselete és szokásai, Eger és környéke földtani és topographiai tekintetben, Eger szőlőgazdászata, 18 ábrával), a Gazdasági Lapokban (1855. Töredék nézetek a természetes füvesek mívelése körül, 1857. Nézetek a gyümölcstenyésztés előmozdítása körül, Néhány szó a hernyókról, Ismét néhány szó gyümölcsészetünk érdekében, 1858. Értesítés a gyümölcsfák termését rontó rovarokról és a mult télnek a gyümölcsfákra tett hatásáról, 1860. Nézetek egy országos gyümölcsészeti intézet feállítása körül, Selyemtenyésztés), a Kerti Gazdaságban (1857. A gyümölcstenyésztés hasznos volta, 1858. A fákban élődő némely rovarok lárváinak elpusztíthatásáról, Nézetek a községi faiskolák tárgyában, Válasz és köszönet Hegyessy Antal úrhoz, Tapasztalatok a Lucas-féle hidegen folyó oltókenőcs körül, Néhány szó az oltókenőcsökről, Töredék nézetek gyümölcsészetünk körül, 1859. Nézetek a fáknak őszszel vagy tavszszal ültetése körül, A gyümölcsfajok megválasztásáról, Nézetek a társulati kert rendezése tekintetéből, Melyik a valódi egre körte, 1860. Nézetek a gyümölcsfák magról tenyészete körül, Az őszi kiállításra vonatkozó magán vélemény, Nyilt szó e lapok szerkesztő tulajdonosaihoz, Dinnye izlelés Egerben, 1861. Őszinte szó társulatunk ügyében, 1862. Kisérlet a gyümölcsészeti magyar műszavak megalapítása körül), a Vasárnapi Ujságban (1861. Pontok Magyarország multjából, emlékeztetőül költőinknek, művészeinknek, 1866. Az idegen hangzású családnevek magyarítása, Családi nevek magyarítása), az Egri Póstában (1862. Tiszavidéki állapot, Nézetek temetőink rendezése körül), a M. Kertészben (1863. Töredék nézetek az őszi baraczknak magról tenyésztése körül), a Nép Kertészében (1865. A gyümölcstenyésztésnek és értékesítésének akadályai, 1866. Nyilt levél Lukács Sándorhoz a gyümölcstenyésztés általánosítása tárgyában), a Kertész Gazdában (1867. A sárgafejű hernyó, Liparis dispar, A csemetéknek első idomításáról, 1868. Nyilt szó a kertgazdaság érdekében), a Falusi Gazdában (1863. Segítség a szükségben, 1864. Elmélkedés hazai gyümölcsészetünk felett), a Heves- és Külső-Szolnok megyéknek leírásában (Eger, 1868. Heves- és K.-Szolnok t. e. megyéknek mezőgazdasága, A kettős megye ipara és kereskedése), a Honban (1868. 18., 37., 38. Mátyás király misekönyve), a Borászati Füzetekben (1869. Válasz Entz Ferencz Nyilt levelére a borászat ügyében, Borászatunk némely akadályairól), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XIII. 1869. Az eperfák nagy mérvbeni ültetéséről, mint a selyemtermelés első s nélkülözhetetlen feltételéről); a Borászati Lapoknak is munkatársa volt.
Munkája: Utasítás a nép számára, miként kell a birtokot tagosításkor felosztani s abban minémű gazdasági rendszert követni? A m. gazdasági egyesület által a parasztgazdaságok rendezése tárgyában kitűzött kérdésére «Quantum satis» jelige alatt pályázott és kinyomatásra érdemesnek itélt munka. Eger, 1858.
Kertész Gazda 1869. II. 7. sz.
Szinnyei Könyvészete és gyászjelentés.
