Melich János,

Full text search

Melich János,
bölcseleti doktor, a m. n. múzeumi könyvtár tisztviselője egyetemi magántanár, M. Márton földmíves és Molnár Judit fia, szül. 1872. szept. 16. Szarvason (Békésm.); középiskoláit szülővárosában és Kézsmárkon, az egyetemet Kolozsvárt és Bécsben végezte. 1898. okt. tanári oklevelet Kolozsvárt és 1896. febr. bölcseleti doktorit a Budapesti egyetemen szerzett. Tanított 1894. febr.-jőn. a dévai állami főreáliskolában, 1894–96. a bécsi Theresianumban, és 1896. okt.-1897. febr. a budapesti ág. ev. főgymnasiumban. 1896. júl. 1. óta a m. n. múzeum könyvtárában van alkalmazva, 1901-től mint segédőr; 1900-ban a budapesti egyetemen «a magyar szófejtésből» magántanári képesítést nyert. A hazai kolostori könyvtárakban 1897 és 1898 nyarán kutatott és ekkor találta a «Gyöngyösi glossák»-at. 1899. márczius-június Oroszországban tett tanulmányutat, ez alkalommal nyelvészeti ismeretinek gyarapítására miniszteri kiküldetéssel ment; ekkor volt Varsóban, Pétervárt, Moszkvában és Kievben, mindegyik helyen egy-egy hónapot töltött; megfordult ekkor Finnországban is Helsingforsban is. 1900 nyarán két hetet Vasmegyében töltött, a hazai vendek nyelvének és irodalmának tanulmányozása czéljából; ekkor Zágrábig kutatta a nép nyelvét. 1901. febr.-márcz. nyelvészeti ismereteinek gyarapítására a lipcsei egyetemre küldetett, a hol Leskien Ágost szláv előadásait hallgatta.
Czikkei a M. Nyelvőrben (1893. A beszterczei szójegyzék, Tézsola, tézsla, 1894. Szómagyarázatok, Örökkön örökké, Mafla, Surol, Darabant, Diéta, Cimer, 1895. Német vendégszók, Hocos, Egrës, Folnagy és Folnegovics, 1896. Vatalé, Még egyszer a folnagy, Pótlások olasz jövevényszavainkhoz, A lesz mint időképző, Keltys, 1897. Fëcs-tej, Furik, Gárf, Taraczk, Német jövevényszók, Körözs vagy Kőrösfolyó? Heyden Sebald beszélgetései, Erdélyi szász jövevényszók, 1898. A Jordánszky és Érdy-kódexhez, A bécsi és a müncheni kódex irói, Szavaty, zavagy zavat, Dőzsöl, 1899. Kalangya, Lőcs, Jól néz ki, Két ritka szó, Bakos, Bána, Csuforog, Karcos? Köczög, Pocak, Pőtye, pötye, Szavatos, 1900. A zivatar szó családja A baskir-magyar rokonság, Bürü, Brassó és Kronstadt, A német jövevényszókhoz: belcs, lőcs, Szláv jövevényszók, Tabán, Az orosz császári akadémia szótári munkássága, Szónyomozás, Bockó, bocog, Csarna, Indok, Rába, Rábcza, Zerna, 1901. Dajnál, Julián jelentéséhez, Brákon, A müncheni kódexhez, Horgas, Buta); az Erdélyi Múzeumban (X–XII. 1893–95. Az uj magyar Tájszótár, ism., Schlägli szójegyzék, Szegedi Gergely Énekeskönyve, Oblak, Vatroszlav, Haşdeu-ról, Német és magyar szólások, Ismeretlen magyar számolókönyv, nyelvészeti ismertetés, Csizmadia, Dőzsöl, Szavatos); a Nyelvtudományi Közleményekben (1894. Az igenevek: Péter János, Az igenevek használata, Kombinált igeidőalak, Pótlások jövevényszavainkhoz; Karapol, Kappan, 1895. Szláv szavainkról: Asbóth O., A szláv szók a magyarban, Helyhatározó demonstrativ elemek: Gieswein S. füzete, Kotorgárt, zsarol, perzsel, Tröster János, Német szófejtés: Kluge Fr., Etymologisches Wörterbuch, Török oszmanli eredetű jövevényszavainkhoz, Adatok a szlávság magyar elmeihez, Az erdélyi szászság magyar jövevényei: Jacobi Gy. értekezése, 1896. Adatok a szláv jövevényszók korához, A szlovén nyelv szótára: Wolfov Slovar-nak ism., Veles, velez, velencze, Iromba, A 3-ik személyű névmás j-kezdetű alakja az osztyákban, Fena, Fáré, Követ fújni, 1897. Ismeretlen magyar Calepinus, Geréb, Sarjú, 1898. A gyöngyösi glosszák, Magyar-horvát glosszák, Magyar jövevények az erdélyi szászok nyelvében, A schlägli és beszteczei szójegyzék, Egy rejtelmes szó: Leubezes, Rákos, 1899. Egy XVI. századbeli palócz-orosz szójegyzék, 1900. A Festetich-codex egy ismeretlen másolata); az Ethnographiában (1895. Cseh-szláv ethnographiai kiállítás Prágában, 1896. A «birkás»-al való járás Szarvason, A «Hajnal»-al való járás, 1897. Könyvtári jelentés, 1898. A szlávság eredetéről, Régi ráolvasás, 1899. Volf György szláv kutatásai a külföldön és könyvismertetések); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1895. Dutka = dukát? és könyvism.); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1895. A legrégibb magyar jezsuita-dráma); a M. Könyv Szemlében (1899. Magyar grammatika a kijevi tanítóképző könyvtárában); a Budapesti Hirlapban (1899. 16. sz. Az orosz huszárság története).
Munkái:
1. Német vendégszók. Bpest, 1895. (Különnyomat a M. Nyelvőrből).
2. A gyöngyösi gloszszák. U. ott, 1898. Hasonmással. (Különny. a Nyelvtudom. Közleményekből).
3. A gyöngyösi latin-magyar szótártöredék. Veress Ignácz másolata felhasználásával közrebocsátotta bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta ... Kiadja a m. tudom. akadémia. U. ott, 1898. (Ism. M. Nyelvőr).
4. Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des ungarischen Sparchschatzes. Gesammelt von Dr. Viktor Lumtzer und J. Melich. Innsbruck, 1900. (Quellen und Forschungen VI.).
5. Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai? U. ott, 1900. (Értekezések a nyelv- és széptudom. köréből XVII. 4. Ism. Magyar Nyelvőr, Századok).
M. Könyv-Szemle 1897–1901.
M. Könyvészet 1898. és önéletrajzi adatok.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi