Mészáros István (túri),

Full text search

Mészáros István (túri),
m. kir. pénzügyigazgatási tisztviselő, M. Endre volt 1848-as honvéd, utóbb polgármester és Pétery Terézia (Péter Károly író nővérének) fia, szül. 1857. márczius 11. Mező-Túron ; középiskoláit szülőhelyén és Sopronban az ág. ev. főgymnasiumban végezte; a jogot Kecskeméten folytatva, a budapesti egyetemen hallgatta; mind a két államvizsgát letette, de hallgatója volt a philosophiai fakultásnak is. Nagy hajlama volt a magyar nyelvészethez, Budenz és Simonyi voltak egyetemi tanárai s így lett a magyar orthologiának előharczosa, 1879-től szorgalmas munkatársa a M. Nyelvőrnek Túri P. álnév alatt is. Időközben két évig Volf György mellett a Magyar Nyelvtörténeti szótár előmunkálataiban vett részt. A philologiai társaságnak rendes tagja lett. 1885–88-ban a vallás- és közoktatási miniszteriumban szolgált. Ezután a hírlapírói pályára lépett, vezérczikkírója és szini kritikusa volt a nagyváradi Szabadságnak; szerkesztette a Magyar Szót és a Nagyváradi Hirlapot. 1893-ban megnősülvén, Budapesten a Kisdednevelésnek szerkesztője volt névtelenül, hova a Kisdednevelés, nemzeti szellem cz. cziksorozatot írta. 1895-ben ismét államszolgálatba lépett a budapesti m. kir. pénzügyigazgatóságnál; jelenleg a szegedi pénzügyigazgatóságnál szolgál. Érdeme az is, hogy Petőfi szüleinek sírját fölfedezte.
Czikkei a M. Nyelvőrben (1879. Közmondások és szólások, Bessenyei György Filosofusáról, Kiérdemült, Tisztevitt, A m. nyelv az esztetikusoknál, A mezőtúri nyelvjárás, 1880. A határozói igeneves birtokos összetételek természete, Hogy szokott az ember bakot lőni, A sugáruti szótárkutató, Ballagi szótárai és a Nyelvőr, A Pesti Hirlap tudnyelvésze); a Vasárnapi Újságban (1880. Visszaemlékezések Petőfi Sándorra; A «Makhetes», A Petrovics- és Révész-család, Petőfi és szülei, A Petőfi-könyvtár, Petőfi és a pipa, Hogy írta Petőfi verseit: Petőfi és Csapó Etelka, Az öreg Petrovics és Kossuth Lajos); a Budapesti Hirlapban (1882. 23. sz. A magyar közmondásokról, 1884. 237. sz. Az 1754. tiszavidéki ribillió történetéből); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1885. Avultság a magyar nyelvben és könyvism.); írt még a Bolond Istókba, Üstökösbe és az Ország-Világba. Szerkesztette a nyomdász neve alatt a Mezőtúr czímű lapot 1878-ban és segédszerkesztője volt 1896-ban a Pityi Palkó czímű élczlapnak.
Munkája: A nép nyelvének ügye a nyelvújítás óta. Bpest, 1885. (Nyomt. Mezőtúron 1884-ben. Ism. 1885: Budapesti Hirlap 71. sz., Koszorú VII. 190. l., Egyetemes Philol. Közlöny 544. l.)
Kéziratban: Az alföldről cz. néprajzi munka (sajtó alá rendezve).
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi