Mezei Mór,
Mezei Mór,
ügyvéd, M. Ernő hirlapíró testvérbátyja, szül. 1836. jan. 17. Sátoralja-Ujhelyben (Zemplénm.); középiskolái tanulmányait ugyanott és Pesten végezte; a jogot a budapesti egyetemen hallgatta. 1861-ben az alkotmányos mozgalmak megindultakor részt vett az országos izraelita magyar-egyesület megalapításában és ennek titkára, utóbb elnöke lett. 1862. ápr. 18. átvette a Magyar Izraelita szerkesztését is, melynek előbb főmunkatársa volt és melyben ő hangoztatta először a felekezet szervezésének és congressus egybehivásának szükségét. A provizorium idejében 1862. okt. 15. szerkesztői állásától elmozdíttatott. 1864-ben királyi engedélylyel megkezdhette a zsidók előtt akkor még elzárt ügyvédi gyakorlatot. Az 1865–68. országgyűlés alatt a zsidó emnacipatió érdekében mejelent hirlapi czikkeket nagyobbára ő írta. 1867-ben az alkotmány helyreállítása után élénk publicistikai tevékenységet fejtett ki a zsidók emancipatiója érdekében. Az emancipatió törvénybe iktatása után az Eötvös József báró által egybehívott országos zsidó congressusnak 1868-ban egyik képviselője volt, annak jegyzőjévé és előadójává választatott és az úgynevezett neolog pártnak vezér egyénisége közé tartozott. Ezután a nyilvános életben kevésbbé vett részt, de ügyvédi állásával kapcsolatban a főváros kereskedelmi vállalatai körül működött. A mikor az 1892. választásokat megelőzőleg a zsidó vallás receptiója érdekében az országos agitatió megindult, a megalkotott zsidó nagybizottság megválasztotta elnökévé. Wahrmann Mór elhalálozása után 1893. jan. 9. Budapest-Lipótváros országgyűlési képviselőjévé választatott. 1896-ban ugyanezen kerületben választatott meg. A közoktatási bizottságnak tagja volt.
Munkája: Az izraelita országos iskolai pénzalap. Czikksorozat. Pest, 1862.
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1893–1901) vannak.
Petrik Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 598. l.
Zichy-Derestye, Magyar zsidók a Millenniumon. Bpest, 1896. 64. l. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1897–1901. 302. l.
