Molnár Gyula,
Molnár Gyula,
jogi doktor, ügyvéd, Müller Ede kereskedő, 1848. honvéd főhadnagy és Reiner Mimi fia, szül. 1857. nov. 21. Szabadkán (Bácsm.); két évig Eisenstädter István és fia szabadkai rőfös üzletében mint inas, egy évig a Runetz testvéreknél mint gyakornok a kereskedői pályára készült; azután rövid ideig szinészkedett. 1871-ben ismét tanuláshoz látott és 1876-ban Szabadkán érettségi vizsgát tett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte s 1884-ben Müller családi nevét Molnárra változtatta. 1886. november 3-tól mint ügyvéd működött Zomborban (Bácsmegyében), honnét 1897-ben Budapestre költözött és azóta itt folytat ügyvédi gyakorlatot.
Tárczaczikkeket írt a Magyarországba s a Budapesti Hirlapba M. Gy. jegygyel (1879–1881); költeményeket a Magyarország és a Nagyvilágba (1879–1881); az Ungba, Szegedi Naplóba (1878–80); a Biharba (1878–79); még több lapba írt vezér- és tárczaczikkeket, elbeszélést, költeményeket sat. Párbeszédes tárczái megjelentek a M. Hirlap, Magyarország, Hazánk, P. Napló, P. Hirlap és Független Magyarország cz. lapokban.
Munkái:
1. Asszonyok bűne, férjek átka. Regény. Zombor, 1882. Két kötet. (Zombor és Vidéke melléklete).
2. Rangkórság, vígjáték 3 felv. Zombor, 1884. (Az 1884. a Teleki-féle pályázaton a jutalmazott mű után első sorban említtetett).
3. Amaranth költeményei. Zombor, 1885.
4. Első álmaim. Beszélyek, novellettek, humoreszkek, rajzok. Zombor, 1886.
5. Drámai költemények. Zuard, szinmű, 5 felv. Musztafa, szinmű 5. f. Saul király, szinmű 5 f. Rövidlátók, vígj. 3. felv. Zombor, 1887. (Ism. Bácska 54., Közép-Bácska 27. sz.)
6. Molnár Gyula összes művei. Zombor, 1895. Tíz kötet. (I., II. Költemények, III–VI. Dekameron, VII. Babos kendő, népszinmű 3 felv., az Erdélyi Marietta szintársulata által kitűzött 50 arany pályadíjat nyert szinmű, mely Szabadkán 1878-ban előadatott és 1883-ban is megjelent. VIII. Und, IX. Idyll, verses vígj. 3 felv., X. Modern lovagok, társadalmi dráma 4 felv. (Ism. M. Hirlap 1897. 302. sz. Németül. Budapest, 1898.).
7. A nagyon jó emberek, vígjáték három felv. Bpest, 1897.
8. Csuzdi világ, énekes bohózat 3 felv. Bpest, 1899.
9. Homokzátonyok, vígj. 3 felv. Bpest, 1900. (Fővárosi szinházak műsora 78.; előadatott a bpesti nemzeti szinházban 1900. ápr. 6.).
Kéziratban: Bánfi Dénes, tragédia 5 felv. (Szabadkán 1875-ben került szinre Kuthy Béla szintársulatánál); Jó parthiek, bohózat (1882-ben előadta Zomborban Dobó Sándor szintársulata); Nyári zivatar, vígj. 3 felv. (a bpesti nemzeti szinházban előadásra kitűzve); A papa lánya cz. bohózata a Magyar szinházban szintén szinre kerül.
Szerkesztette a Zombor és Vidékét 1881. jan. 1-től 1896. decz. 31-ig Zomborban; az „Állami Tisztviselők Közlönyét 1897. máj. 1-től 1900. decz. 31-ig és a Magyar Köztisztviselőt 1901. jan. 1-től 1901. decz. 31-ig.
Álnevei: Amaranth (költeményei alatt a Magyarország és Nagyvilágban) és Piripócsy (a humoreszkek alatt a Magyarország czímű napilapban).
M. Könyvészet 1887–88., 1894., 1896., 1899., 1901.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
A Nők Lapja 1897. 44. sz. arczk.
Budapesti Napló 1899. 158., 159. sz.
Vasárnapi Ujság 1902. 21. sz. és önéletrajzi adatok.
