Moré (Hermolaus) György,
Moré (Hermolaus) György,
capucinus szerzetes, szül. Pozsonyban; a budai egyetemen tanult 1781-ben, hol Katona Istvánnak tanítványa volt. Felszenteltetvén, több helyt tanár és Bécsben hat évig magyar hitszónok volt. Meghalt 1794-ben Pozsonyban.
Munkái:
1. Ditsőséges szent István első királyunk s apostolunkról való prédikátzió mellyet bétsi nemes magyar nemzet nemzeti jeles inneplése alkalmatosságával tartott kis-asszonyhava 21. napján 1785. P. Hermolaus és hazafiainak lelki hasznokra nyomtatásban kíbocsátott. Pozsony, 1786.
2. Az Ur Jesus kinszenvedéséről keresztény elmélkedések mellyeket már német nyelvben kiadott; most pedig, hazafiainak lelki hasznokra hazánk nyelvére is fordítva, s néhutt meg-is jobbítva, s bővítve kibotsátott. Pozsony, 1787.
3. Boldog halálra elkészítő imádságok és oktatások. Bécs, 1879.
4. A keresztény jóságnak, s erősségnek tüköre ditsőséges Szent István magyarok első apostoli királyja. Mondotta… azon n. nemzeti inneplésének alkalmatosságával kisasszony havának 22-dik napján 1790-ik eszt. Pozsony, 1790.
5. Ad virum clar. Georgium Szerdahelyi, Sylvae Parnassi Pannonii authorem. Apologia pro lingva latina. Budae. 1790.
6. P. Hermolaus egyházi beszédi. Az első esztendei vasárnapi beszédeknek téli, vagy-is első kötése. Pozsony, 1791. Az első esztendei vasárnapi beszédeknek tavaszi vagy-is második kötése. Pozsony, 1792. Nyári, vagy-is harmadik kötése. Pozsony, 1792. Őszi vagy-is negyedik kötése. Pozsony, 1793. Az első esztendőre való innepi vagy-is ötödik kötése. Pozsony, 1794.
7. Lob-Rede auf die heilige Elisabeth königliche Stifterin des Ordens der WW. EE. Elisabethinerinen unter der dritten Regel des H. Vaters Franciscus zu Pressburg den 19. Wintermonats im J. 1792. gehalten und auf Verlangen herausgegeben. Pressburg.
Munkáit Hermolaus név alatt adta ki.
Sándor István, Magyar Könyvesház 171. l.
Catalogus Bibl. Franc. Com. Széchenyi Suppl. I. 244., 245., 479. l.
Katona, Historia Critica XLI. 589. lap.
Danielik, M. Irók. II. 110. l.
Németh Lajos, Dicsbeszédek.
Ballagi Géza, A politikai irodalom. Bpest, 1888. 211., 579., 661. l.
Petrik Bibliogr.
