zeneszerző,szül. 1802. okt. 7. Tolnán; már fiatal korában sok operát, daljátékot írt, azonban sikert nem aratott velök. Szerencsésebb volt operettjével: A fekete asszony (Boieldieu, La dame Manche operájának a parodizálása) és a Szerelmi varázsital cz. művével. Az első Bécsben a József-külvárosi színházban egymásután pár száz előadást ért; a 30-as évek végén Pesten a nemzeti színházban is előadták. Az utóbbit nálunk még most is adják itt-ott a vidéken. 1828-ban a Wieden-külvárosi színházhoz szerződtették: ez állásában 1828–1865-ig írta a zenét az akkori divatos opera- és drámaparódiákhoz és bohózatokhoz. Lumpacius Vagabundus bohozatát és Ördög Róbert opera-paródiáját Magyarországban is előadták; az első műsordarabja volt nemcsak a vidéki színtársulatoknak, de a nemzeti színháznak is. Megyeri, Benza, Szerdahelyi József, Szerdahelyi Kálmán jeleskedtek benne. Irt még számos művet zongorára, dalokat, miséket; szerzeményeit (mintegy 130-at) Diabelli Antal adta ki Bécsben. Meghalt 1886. júl. 15. Bécsben. Fia ifj. M. Adolf, szintén zeneköltő (szül. 1839. Bécsben, meghalt 1901. decz. 14. ugyanott.) Udvari bolond cz. operettejét a budapesti népszinházban is előadták, először 1887. márcz. 11. Halála előtt atyjának összes kéziratait és zeneműveit a Bécs-városi könyvtárnak adta.
Pallas Nagy Lexikona XII. 875. l. (Káldy)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.