Münnich Aurél,
Münnich Aurél,
jogi doktor, ügyvéd, országgyűlési képviselő, előbbinek fia, született 1856. május 11-én Iglón (Szepesmegyében); szülővárosában és Kassán tanult; jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1880-ban jogi doktori, 1882-ben ügyvédi oklevelet nyert és a hazai első takarékpénztár ügyésze lett. 1884-ben az iglói kerületben országgyűlési képviselőnek választatott és azóta szakadatlanul képviseli ezen kerületet a szabadelvűpárt programmjával; az 1884. országgyűlés megnyitásakor mint korjegyző működött. A kérvényi bizottságnak több ízben volt előadója, majd a véderő-bizottság tagja s előadója lett és mint ilyen referálta a népfelkelési törvényjavaslatot, valamint a többi, a véderő és honvédség fejlesztését czélzó azóta tárgyalt törvényjavaslatokat. 1889 óta tagja a delegatiónak, melynek 1893 óta jegyzője, 1894 óta pedig a hadügyi albizottság és az egyesült négyes albizottság előadója. 1885-ben honvéd főhadnagygyá lépett elő, miután 1883-ban mint 67. gyalogezredbeli tartalékos hadnagyot a honvédség kötelékébe helyezték át. 1890-ben honvédszázadossá léptettetett elő, miután az elméleti és gyakorlati vizsgát letette. 1898. máj. kineveztetett czímzetes honvédőrnagygyá, áthelyeztetvén a magyar királyi honvédség szolgálaton kívüli viszonyába. Mint a Budapest-belvárosi takarékpénztár elnöke két ízben volt választási elnök. Ő volt kezdeményezője és egyik megalapítója az első, katonai vizsgálat esetére biztosító intézetnek, a melynek élén ma is áll. Számos közgazdasági, ipari és közlekedési vállalat vezetője és a magyarországi Kárpát-egyesület elnöke, míg több rendbeli más állásáról az összeférhetlenségi törvény folytán leköszönt. Jegyzője a véderő- és tagja az V. biráló és a felirati bizottságnak. A budapesti ág. ev. egyházban is nevezetes szerepet visz. A közügyek terén kifejtett kiváló tevékenységét ő felsége a Ferencz József-rend középkeresztjével tüntette ki. Szülővárosa körül szerzett érdemei elismeréseül Igló város 1897-ben díszpolgárává választotta meg, 1891. tavaszán pedig megfestette életnagyságú arczképét a városház díszterme számára.
Programmbeszédei a szepesmegyei helyi lapokban és külön nyomatban, országgyűlési beszédei a Naplókban (1884. óta) vannak; elnöki beszédei pedig a Kárpátegyesület Évkönyveiben.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 885., XVIII. 306. lap.
Államgazdasági Szemle 1899.
Ország-Világ 1900. 12. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1901. l. sz. arczk., 1902. 12. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 324. l.
Weber S., Ehrenhalle. Igló, 1901. 145. l.
