orvosdoktor, megyei főorvos, N. Sámuel és Benke Borbála szegénysorsú földművelők fia, szül. 1858. aug. 9. Golopon (Zemplénm.); 1888-ban a község földesura Vay Miklós báró koronaőr kieszközölte, hogy Sárospatakon a Pálóczi Horváth Mária alapítványra fölvétetett és mint ingyenes tanuló végezte a főgymnasiumot, melynek VIII. osztályában az Erdélyi János költő-tanár emlékére alapított önképzőkörnek alelnöke volt. Ekkor a theologiai pályára lépett; egy év mulva azonban 1881-ben a budapesti egyetemre iratkozott be orvosnövendéknek. Egyetemi tanulmányai után egy évre az akkori m. északkeleti vasút igazgatósága által Királyházára neveztetett ki pályaorvosnak; négy év mulva Nagy-Szőllősre neveztetett ki járásorvosnak, de megtartotta a pályaorvosi állást is. 1897-ben Ugocsamegye tiszti főorvosának nevezték ki. Ismereteinek gyarapítása végett már mint gyakorló-orvos fölkereste Ausztria-, Német- és Oroszország nevezetesebb egyetemeit.
Czikkei az Ugocsában (1889. A fertőző betegségekről, felolvasás, 1896. 48., 49. sz. Uti naplómból. Prága, sat., Suggestio és a vele való gyógyításról, 1897. 42–48. sz. Utazás Oroszországban, 1900. A gyermekápolásról, felolvasás, Ugocsa vármegye gyermekhalandósága, Az iskolás gyermekek testi nevelése, felolvasás); a Gyógyászatban (1900. Megjegyzések a máramarosszigeti kéthónapos bábatanfolyamok szervezéséhez).
Pesty Alfréd, Magyarország Orvosainak Évkönyve. Bpest, 1899. 264. l. és önéletrajzi adatok.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.