Nikolics Fedor (rudnai báró),
Nikolics Fedor (rudnai báró),
valóságos belső titkos tanácsos, főispán, N. Jánosnak, ki 1854-ben lett osztrák báró és Obrenovics Eliza, Obrenovics Milos szerb fejedelem leányának fia, született 1836. június 7. Temesvárt; jogi tanulmányait 1858-ban Gráczban befejezve, az októberi diploma megjelenéseig a temesvári helytartóságnál gyakornokoskodott. 1861-ben Torontálmegye párdányi kerületében képviselővé választatott és ez országgyűlésen mint korjegyző és mint a Deák-párt tagja szerepelt. 1862-ben megszerezte az ügyvédi oklevelet; az 1865. országgyűlésen mint a zsombolyai kerület képviselője jelent meg. 1867 és 1868-ban beutazta Nyugot-Europát; 1869–1882-ig saját ügyeinek élt; ekkor Bosznia és Herczegovina katonai kormányához adlatussá és valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. Ez állásában szerzett érdemei elismeréseül 1884-ben ő felsége az I. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. 1886. febr. 10. magyar bárói méltóságot és örökös főrendiházi tagsági jogot nyert; ekkor családi viszonyainál fogva megvált állásától és ez alkalomból Szarajevo és több boszniai város megválasztotta díszpolgárává. 1887 és 1892-ben a nagykikindai kerület egyhangúlag képviselővé választotta; a szabadelvű párt híve maradt. Az 1896. választások alkalmával nem lépett fel mint képviselőjelölt, a főrendiházban kivánta helyét elfoglalni, a hol a felirati és a pénzügyi bizottság tagja volt. Legnevezetesebb működését mint a szerb congresszus kormánybiztosa és 1890-ben mint a görög keleti szerb püspöki zsinat királyi biztosa fejtette ki. Volt idő, mikor a szerb nemzetiségi viszálykodások elsimítása körül szintén pótolhatatlan politikus volt. A szerb királyi Takova-nagykeresztjének és a román királyi «romániai csillag» tiszti nagykeresztjének is tulajdonosa volt. Alapítója a Srpski Dnevnik cz. hazafias szerb lapnak és elnöke volt a budapesti szerb hitközségnek. Meghalt 1903. febr. 27. Rudnán (Torontálm.).
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Főrangú Családok. Bpest, 1888. 379. lap.
Ország-Világ 1890. 16. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1890. 32. sz. arczk.
Torontál 1892. 19. szám.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1901. 126. lap.
Szerencs János, A főrendiház Évkönyve. Bpest, 1902.
Budapesti Hirlap 1903. 58. sz.
