orvosdoktor, I. oszt. honvéd főtörzsorvos,szül. 1844. jan. 17. Oraviczán (Krassó-Szörénym.); a gymnasiumot Nagyváradon, Szegeden, Temesvárt és Aradon, az egyetemet Bécsben végezte. 1871. júl. dandárorvossá neveztetett ki a 14. honvéd-gyalog-dandárhoz Zsombolyán. 1872-ben Félegyházára s a 14. honvéd-gyalog-dandár feloszlatásával a 4. honvéd-huszárezredhez Csákovára helyeztetett át, a hol mint ezredorvos főnök és állomásorvos 1883-ig szolgált. Ekkor a Ludovika akadémia állományába helyeztetett át, hol mint orvosfőnök és tanár 1896-ig működött, mi közben 1888. nov. 1. törzsorvossá, 1894. május 1. II. oszt. főtörzsorvossá lépett elő. 1896-ban a pozsonyi IV. honvéd-kerület egészségügyi főnökévé s 1898-ban I. osztályú főtörzsorvossá és a budapesti honvéd helyőrségi kórház parancsnokává neveztetett ki. Tagja a közegészségi egyesületnek.
Czikkei a Ludovika Akadémia Közlönyében (1884. A m. kir. Ludovika Akadémia egészségügyi viszonyai, 1887. A lábfeltörésekről, 1892. Reflexiók br. Mundynak ez évi jan. 10. Budapesten tartott felolvasásáról, A legújabb sebkötöző csomagok ismertetése, Lehet-e az étkezési pénz felemelése nélkül a katonai élelmezésen valamit javítani).
Munkája: A katonaegészségügy rövid története. Budapest, 1895. (Különnyomat a Ludovika Akadémia Közlönyéből.).
Ludovika Akadémia Közlönye 1899. 675. l. (Istvánffy Miklós).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.