Obermayer Lajos,
Obermayer Lajos,
fő- és székvárosi irodavezető, szül. 1850. ápr. 3. Pesten, hol atyja czukrász-czéhmester volt; középiskolai tanulmányait szülővárosában folytatta; azonban hosszas betegeskedése miatt kénytelen volt azokat félbeszakítani, mire atyja üzletébe lépett. 1867-ben a koronázási ünnepély alkalmával ő felségeiknek ő nyujtotta át a fővárosi iparosok egyik természetbeli ajándékát; ekkor ezüst koronázási emlékéremmel jutalmaztatott. Minthogy gyenge testi szervezete miatt atyjának üzletét nem vehette át, 1870. febr. 14. Pest városánál nyert alkalmazást. 1872-ben a rendőrségi intézmény tanulmányozására, saját kérelmére, az akkori városi főkapitánysághoz osztatott be; de 1873-ban a rendőrség államosítása alkalmával a VIII. kerületi előljáróság kezelő irodájának berendezése- s vezetésével bizatott meg, mely állásában jelenleg is működik. Többször jegyzői teendőkkel is megbízták. A józsefvárosi kisdedóvó egyletnél 24 év óta mint titkár működik és szerkeszti az egylet Évkönyveit. 1897-ben a. Budapest VIII. kerületi általános közjótékonysági egyesület pénztárnokának választotta meg, mely állásáról azonban 1900-ban, gyakori betegeskedése miatt, lemondott. Külföldi utazásainak eredménye gyanánt ő adta ki először Budapest látképeinek fényképalbumát és utána ugyanannak kőnyomatú tájképgyűjteményét. A zenészet terén az Isaszegi honvéd-csárdás cz. zenemű szerzésével tett kisérletet.
Czikkei a következő hirlapokban: Hon (1874. 260. sz. e. k. Az iparhatósági rendszabályok hiányai, 262. e. k. A regálék és az ipartörvény hiányai, 272. e. k. Még néhány észrevétel az ipartörvényre); M. Iparosok Lapja (1879. Az ipartörvény hiányai, Az iparszabadság korlátozása, A műbor termeléséről, A házalásról, 1880. Papi vélemények világi dolgokról); Székesfrhérvár és Vidéke (138. sz. Ész és szív, 1880. 60. Az ipartörvény revíziója alkalmából nehány szó a törvényalkotásról, 63., 64. Miért feketék Aethiopia lakói, Korunk tévedései, 81. A levéltitokról, 1882. sat.); P. Hirlap (1880. 254. sz. Az iparosok enquetje s az iparszabadság); Budapest (1880. 227. sz. beszély); M. Ipar (1880. Az élelmiczikkekkel való házalás kérdése); Szabadkai Ellenőr (1880. 65. Figyelmeztetés a törvényhatóságokhoz); Rozsnyói Hiradó (1881. 43. Az ablakadóról, 1882. 35, 36. Hazánk földje az őskorban); Szoln. Hiradó (1884. 92. Az első magyar általános nyugdíjegyesület ismertetése); Veszprémi Közlöny (1884. 21. sz.); Kecskemét (1885. 1. sz. Mit akar az első magyar általános nyugdíjintézet elérni?); A Főváros (1885. Egy újabb humánus alkotás); Szatmár (1886. Felhivás a szülőkhöz); Bácska (1885. 88. sz. Az iskolai takarékpénztári intézmény tökéletesbítése) sat.
Munkái:
1. Életismeretek tárháza. Nélkülözhetetlen útmutató minden sorsú és osztályú embereknek. Büchner, Eötvös, Télfy, Franklin, Smiles, Laboulaye, Dr. Mathews és mások alapján szerkesztette. Bpest, 1876. 11 füzet.
2. Tanulmányok a magyarok eredete- és őstörténetéről. Irta (II.) Oberon. I. rész. A vízözön előtti idő. 1–3. füzet. Bpest, 1902–1903.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1902. és önéletrajzi adatok.
