bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, Oláh István ügyvéd, később kir. aljárásbíró és Detrich Vilma nemes szülők fia, szül. 1861. ápr. 12. Pesten; az I–V. gymnasiumi osztályt Budapesten az ev. ref. főgymnasiumban, az VI–VIII. a budapesti II. ker. egyetemi főgymnasiumban végezte; a bölcseleti négy évet az itteni egyetemen hallgatta s 1882-ben tanári vizsgát tett a magyarból és történelemből, 1883. doktoratust (magyar irodalomból, magyar nyelvészetből és világtörténelemből), 1887. tanári vizsgát a francziából. Öt félévi jogi tanfolyamot is végzett alapvizsgálatokkal. 1883–85-ig napidíjas volt a pénzügyminiszteriumban; 1885–1889. írnok a budapestvidéki tankerületi főigazgatóságnál, ez alatt 1886–1889. bejáró óradíjas tanár a budapesti I. ker. leányiskolában, egyszersmind két évig bennlakó felügyelője; 1894 óta tanár a budapesti V. ker. állami főreáliskolában. Közben több évig bejáró tanár a rákospalotai Wagner-féle s a budapesti Naschitz-féle magán leánynevelőintézetben; 1899 óta a Ferenez-József nevelőintézetnek miniszterileg megbízott franczia nyelvtanára. Utazott Ausztriában, Németországban, Svájczban, Francziaországban és Romániában. Munkatársa volt a Bolond Istóknak és a Képes Családi Lapoknak (elbeszélések a 80-as években); a Székelyudvarhelybe budapesti leveleket írt. (1895–1897. egy beszélyét is közölte); könyvismertetéseket írt a Tanáregylet Közlönyébe és a M. Paedagogiába.
Czikke a budapesti V. kerületi főreáliskola Értesítőjében (1901. Vörösmarty jelentősége irodalmunkban).
Munkái:
1. A nógrádinyelvjárásról. Bpest, 1881. (Simonyi Zsigmond Tanulmányaiban).
2. Baróti Szabó Dávid. Tudori értekezés. Bpest, 1883. (Különnyomat a Figyelőből).
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.