orvosdoktor, előbbinek fia, nagy-szebeni származású; tanult u. ott és Bécsben, hol 1844-ben orvos- és sebész-doktori, majd szemész- és szülészmesteri oklevelet nyert. 1844–1849-ig ezredorvos volt a szavojai Eugen herczeg-féle dragonyos ezredben; 1849–51-ig tábori orvos a cs. kir. 23. vadászzászlóaljban. 1852. szept.-től a nagyszebeni helyőrségi kórházban működött és csakhamar Tölgyesre (Borszék mellett) vesztegzár-igazgatónak helyeztetett át; innét 1854-ben a Vöröstorony-szoroshoz került, hol 1855-ig működött; ezután ezredorvos lett a 4. ulánusezrednél Brassóban, Nagyváradon sat. 1856-ban ismét visszatért Brassóba, hol 1864 őszéig tartózkodott; onnét Medgyesre, majd Pestre ment, 1866. Mitrovitzba (Horvátőrvidék) és Kolozsvárra helyeztetett át helyőrségi főorvosnak, majd Nagy-Szebenbe s Gyulafehérvárra került hasonló minőségben; utóbbi helyén mint II. osztályú főtörzsorvos 1887-ig működött. Ekkor nyugalomba vonult Brassóba.
Munkája: DievorzüglichenMethoden, Stein aus der Blase zu entfernen. Inaugural-Dissertation. Wien, 1844.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon III. 28. l.
Szinnyei Könyvészete.
Gusbeth, Eduard, Zur Geschichte der Sanitäts-Verhältnisse in Kronstadt. Kronstadt, 1884. 86. l.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.