Olsavszky Lajos (Vilmos),
Olsavszky Lajos (Vilmos),
ügyvéd, előbbinek testvéröcscse, szül. 1852. jún. 12. Felső-Hraboniczán (Beregm.); a gymnasiumot Ungvárt végezte, a hol családi alapítványon a papok fiainak nevelőintézetében volt teljes ellátása; az I. évi jogi tanfolyamot Máramaros-Szigeten hallgatta, a II-at, egy éves önkéntes levén, mint magántanuló végezte, a III. évet pedig Kassán. A bírói vizsga letétele előtt és után gyakorlaton volt Fábián János kassai ügyvédnél, kitől közjegyzőhöz ment. 1876 elején az igazságügyi miniszteriumban fogalmazógyakornok lett; 1878-ban áttették a budapesti királyi táblához szintén gyakornoknak; nyolcz évi gyakornokoskodás után segédfogalmazónak, majd fogalmazónak nevezték ki ugyanott. A királyi ítélőtábláknak az 1891. évben történt szaporítása alkalmával az újon szervezett kassai kir. ítélőtáblához elnöki titkárnak ment, a honnan később Aranyos-Maróthra királyi törvényszéki bíróvá nevezte ki a király. 1898. jan. 1. ideiglenesen nyugalomba helyezték. A közös hadseregnél, az egyévi önkéntesség után, a tiszti vizsgálatot jó sikerrel letette ugyan, de tiszti kinevezése elmaradt. A honvédségnél hadnagy, majd főhadnagy lett és 1893-ban, mint ilyen, rangjáról leköszönve, a katonaságból végképen kilépett. A bosnyák okkupáczió idején Boszniában volt 1878 augusztus közepétől 1879 május végeig, mint a Mollináry gyalogezred őrmestere. Jelenleg ügyvéd Budapesten.
Verseket és tárczákat írt a kassai Haladásba, a Kaschauer Zeitungba, majd beszélyeket és tárczaszerű apróságokat a Komócsy József által szerkesztett Divatlapba. 1879-ben az ifj. Ábrányi Kornél által szerkesztett Magyarország, később az Egyetértés munkatársa lett és itt öt évig dolgozott, mindeddig álnév alatt. Ezután neve aláírásával írt 1885-től beszélyeket és tárczaczikkeket a Szemlébe, Pesti Naplóba, Függetlenségbe, a Képes Családi Lapokba, Budapester Tageblattba, Oedenburger Zeitungba, Pressburger Zeitungba, Vasuti Lapokba, Pápai Lapokba, az Egyetértésbe, a M. Állam szépirodalmi mellékletébe, a Budapesten megjelenő Szinházba, a Kassai Szemlébe, a kassai Felsőmagyarországba, a Barsi Ellenőrbe, az Abauj-Kassai Közlönybe, Kassa és Vidékébe, Politikai Szemlébe, Aus der Gesellschaftba sat. Kisebb szépirodalmi műveiből több németországi képes ujság és folyóirat közölt fordításokat.
Munkája: Apróságok. Bpest, 1886. (Apró elbeszélések).
Álnevei és jegyei Nessuno, Nemo, Bereghy Vilmos, Ols és (O.) (az Egyetértés-, Pesti Napló- és a kassai Haladásban).
Nyeviczkey Antal, A budapesti kir. ítélő tábla története. Bpest, 1891. 93. l. és önéletrajzi adatok.
