csendbiztos,szül. 1831. jan. 4. Kis-Marján (Biharm.), hol atyja O. Pál székely eredetű nemes és tanító volt; O. Albert orvosírónak testvérbátyja; középiskoláit a derecskei ev. ref. gymnasiumban két év alatt 2–2 osztályt haladva 1844-ben, a bölcseleti s jogi tanfolyamot a debreczeni ev. ref. főiskolában végezte; az 1847–48. telén az I. és II. latin iskola vezetésére a nagy-kállói ref. gymnasiumba tanárrá választatott. Az 1848 tavaszán az ott alakult 10. önkéntes honvéd zászlóaljhoz közharczosnak beállott; részt vett az alvidéki csatározásokban; midőn 1849-ben a zászlóalj Görgey parancsnoksága alatt Pestre küldetett, a felső-magyarországi hadjáratban küzdött; ott volt Branyiszkónál, Budavár ostrománál; itt lába megsérülvén, huszárrá lett és részt vett a szöregi s temesvári szerencsétlen ütközetekben; innét sebesülten Lugosra vonult és mint hadnagy 20 huszárral menekült haza felé. Az üldözés korszakában Biharmegyében mint nevelő foglalkozott. 1851-ben Bihar-Szent-Mártonban jegyzőnek választották; itt iskolát, községházat és jegyzői lakot építtetett és a vidéken garázdálkodó betyárok kézrekeritésében is hathatósan közreműködött. E mellett egy távol lakott birtokosnak főfelügyelője volt és kisbirtokán gazdálkodott. Érdemeiért a császári felsőbb hatóság 1856. ápr. 15. oklevéllel kitüntette. A pandurság felállítása alkalmával 1859. ápr. 24. a sárréti járásban (Biharm.) csendbiztossá választották és az maradt 1884-ig. Lakhelyén Mező-Keresztesen (Biharm.) 1882-ben a postamesteri hivatallal is megbízták. Ez állásáról 1892-ben mondott le.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1855. Nagy-Szőllős, Táj és népismertetés, helynevek magyarázata, 1864. Báthori Kristóf erdélyi fejedelem temettetésének rendje, 1869. A Nyír egyik történeti nevezetességű temploma); a Szalontai Lapokban (1895. 26. sz. Hol feküdt Maroth vagy Bihar vára?); a Debreczenben alakult 10. önkéntes zászlóalj történetét a nagyváradi Szabadságban írta meg; a Pallas Nagy Lexikonában Szabolcs és Szatmár vármegyék története tőle van.
Munkái:
1. Zsandár kell-e vagy pandur? Véleménynyilvánítás az iránt, hogy a magyar rendőrség miként szerveztessék. Nagyvárad, 1875.
2. Bihar vármegye sárréti járásának leírása I. kötet. Nagyvárad, 1875.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.