Paecken Keresztély,
Paecken Keresztély,
orvosdoktor, előbbinek fia, szül. 1730-ban Rozsnyón (Gömörm.); szülővárosában járt gymnasiumba; 1748. szept. 13. a wittenbergai egyetemre iratkozott be, 1749. okt. visszatért Halasra; 1750-ben azonban ismét Wittenbergába ment, hol 1751. szept. 25. orvosi oklevelet nyert és okt. 8. hazájába ismét visszatért. Miután a gömörmegyei orvosi állást nem sikerült elnyernie, egy orosz tábori orvos rábeszélésére 1755-ben Moszkvába költözött, honnét 1760-ban a szentpétervári katonai főkórházhoz neveztetett ki főorvosnak; egyszersmind ugyanott a sebészetet tanította az orosz hadseregbe belépni szándékozó végzett orvosnövendékeknek. 1763-ban a cs. orosz orvos-collegium tagja lett, 1764-ben államtanácsos, mely állásban a birodalom összes orvosi ügyeinek felügyeletével bízták meg. Meghalt 1779-ben Szent-Pétervárt.
Munkái:
1. Dissertatio ... de causis et effectis Pletorae. Wittebergae, 1751.
2. Pharmacopoea Rossica pro iis, qui in exercitu imperiali medicinam faciunt. Petropoli, 1765. (Újabb kiadása 1779.).
3. Ars medendi, captui eorum qui non sunt medici, sermone ruthenico accomodata. U. ott, 1765. (Újabb kiadása 1768.).
4. Pharmacopea Rossica. U. ott, 1778. (Újabb kiadása, a Pharmacopoea Castrensissel együtt, 1782.).
5. De Sale essentiali Tartari. Göttingae ...
Kéziratban maradt: orvosi megfigyelései a smolenski kolerajárvány alkalmából.
Weszprémi, Succinta Medicorum Biographia. Lipsiae, 1774. I. 123., II. 24., IV. 474. lap.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 256. l.
Szinnyei Könyvészete.
