Páldi István,
Páldi István,
nyomdász, szül 1717. decz. 17. Kolozsvárt, a gymnasiumot is ott végezte, hol 1734–1741-ig togátus diák volt. Elhatározta, hogy könyvnyomtató lesz és bejárt a Szathmári-féle nyomdába gyakorlatra. A kolozsvári ev. ref. tanács 400 frt. segélyével 1741-ben Leydenben bölcseletet, természettant és vegytant tanult, 1751-ben pedig szintén ev. ref. tanuló volt Utrechtben, hol különösen a könyvnyomtatást tanulta, s a küldött újabb 300 frt segélyt saját betűivel nyomtatott lapon nyugtatta. 1752 őszén tért vissza Kolozsvárra, hol 1755. február 15-én megkapta a református collegium könyvnyomtató műhelyét. Meghalt 1769. márczius hó 10-én Kolozsvárt.
Munkája: Mennyei épület, vagy az örök idvesség épületének díszes alkotványa, mellyet a szent írás metsző késire vigyázván az erőtlenség miatt, nem annyira lerajzolhatott, mintsem csak lengeteg és vékony árnyékban kimutatott egy halandó kéz 1757. esztendőben. Kolosvár, 1767.
Weszprémi, Succincta medicorum Biographia IV. 136., 141. l.
Petrik Bibliogr.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári könyvnyomdászat története. Kolozsvárt, 1896. 80. l.
