Pállik Béla,
Pállik Béla,
állatfestő, szül. 1845-ben Nagy-Mihályon (Zemplénm.); Ungvárt tanult; pár év mulva Pestre jött, hogy tanulmányait folytassa s a rajzolásban tovább képezze magát. 1867-ben állami ösztöndíjjal Bécsbe ment. Haladása a festészeti akadémián rohamos volt. Félév mulva már a mesteriskolába jutott. Négy évet töltött Bécsben és érdeklődését első sorban az állat- és genrefestészet bírta; de arczképeket is festett, mert szüleiről is kellett gondoskodnia, kik 1868-ban hozzá költöztek; a nyári hónapokat Kendeffy Árpád boldogfalvai birtokán vagy Waldstein János gróf várpalotai kastélyában töltötte. Később éveken át időzött a Tisza-családnál s Geszten készítette akoltanulmányait. 1871 őszén újabb állami ösztöndíjjal Münchenbe ment. 1874-ben már mint ismert nevű művész tért vissza Budapestre s megfestette a Birka-akol képét, mely a Hotel Droustban került árverés alá, a hol 14,000 frankot fizettek érte. A hetvenes évek közepén festette Deák Ferencz, Sennyey Pál báró, Károlyi György gróf és a főispánok arczképeit; megfestette Gödöllőn I. Ferencz József király arczképét is. Szemei a nagy megerőltetés miatt gyengülni kezdtek, azért az ének-pályán keresett kárpótlást; énekelt Düsseldorfban, Brémában, Kölnben, Berlinben és Weimárban. A szemei ezalatt megerősödtek és visszatért a festészethez. Düsseldorfi lakásán műtermet rendezett be és birkafőket festett. 1887 tavaszán tért vissza hazájába s előbb Tatán Eszterházy Miklós gróf kastélyában tartózkodott mint a várszinház és művészeti iskola igazgatója, azután a fővárosba tette át lakását. A Ferencz József-rend lovagja s 1895-ben megkapta az állami arany érmet is.
Munkája: A birkapiktor fölszólítja Hock János urat, hogy Művészi Reform czímű könyvében az 58. és 104. lapon a birkapiktorról írt hazug állításait bizonyítsa be. Mindaddig, míg ezt meg nem teszi, állításait otromba rágalomnak jelenti ki a birkapiktor. Budapest, (1899. Névtelenül).
Pallas Nagy Lexikona XIII. 739. l. (Szana) és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.
