Patai András,
Patai András,
Jézus-társasági áldozópap és tanár, szül. 1697. nov. 28. Szécsényben (Nógrádm.), 1717-ben lépett a rendbe s fölszenteltetvén, Kolozsvárt bölcseletet tanított és az ottani collegiumban, 1738–39. Nagyváradon, 1739. okt. 1-től 1742. nov. 18-ig ismét Kolozsvárt, valamint 1745-tól 1748-ig Nagyszombatban, 1749. aug. 10-től 1750-ig Kolozsvárt és 1754. Beszterczebányán volt rector. Meghalt, miután mint tanító 8, mint hitszónok 2, s mint kormányzó 20 évig szolgált, 1755. márcz. 15. Nagyszombatban.
Munkái:
1. Oliva verae pacis, seu Theologia Catholica indefferentem et alium quemvis errantem ad unicam fidem salvificam et veram cum Romana Christi Ecclesia pacem manuducens. Claudiopoli, 1731.
2. Historia Thaumaturgae Virginis Claudiopolitanae. Ugyanott, 1737. (Többször lenyomatott).
3. Virágokat szedő mennyei kertész az az: a dicsőségesen feltámadott és kertész-képében öltözött Ur Jézus Krisztus virágokat szede... 1744. Szent György hava 14. U. ott. (Csatári Nagy János György és Csatári Nagy Ferencz Károly tanulók halála felett).
4. Gróf Haller Katalin, gróf Csáky Zsigmond özvegye élete. U. ott, 1752. (Gyászbeszéd).
Catalogus Societatis Jesu 1717–1756.
Katona, Historia Critica XXXIX. 987. l.
Stoeger, Scriptores 253. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 354. l.
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliographie. VI. 343. l.
