Pataki István (sárospataki),
Pataki István (sárospataki),
ev. ref. lelkész, P. István (ki 1630-ban költözött Erdélybe) kolozsvári polgár és Kőrözsi Anna fia; a hollandi és németországi egyetemeket látogatta. Élményeiről s költekezéseiről naplót vezetett. E naplónak különben érdekesebb része az ő radnóti papságára, házasságára, fiának az enyedi collegiumban való ellátására, radnóti és kolosi papi jövedelmeire, végre Boricza leányának férjhez adására vonatkozó jegyzeteket foglalja magában. P. 1672. jun. 3. Utrechtben volt. E napon elfutott a francziák elől és sok viszontagság után júl. 7. jutott el Marburgba. 1674. ápr. 26. érkezett vissza Magyarországba, máj. 26. pedig haza Kolozsvárra. 1675. márcz. 1. lett radnóti 1685. kolozsi, 1691. toroczkó-szentgyörgyi, később maros-szent-királyi, gernyeszegi s végre görgényi lelkész. Fiát Pataki Istvánt 14 éves korában 1691. nov. 28. adta az enyedi kollegiumba tanulásra. 1705. jan. 14. adta házastársul Pataki Boriczát, Miskolczi Judithtól maradt árva leányát, Técsi Györgyhez, a kentelki és czegei ekklezsia prédikátorához. Meghalt 1710-ben. Az eredeti napló Pataki Jenő kolozsvári orvosdoktor birtokában van, ki egyenes leszármazottja a naplóírónak. Ennek kivonatát közli a Történelmi Tár: Pataki István ref. pap naplója 1672–1705-ig cz.
Kővári László, Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. 201. lap.
Történelmi Tár 1887. 144–154. l.
Prot. Közlöny 1889. 3. szám.
