Pompéry Elemér,
Pompéry Elemér,
m. kir. szabadalmi bíró, előbbinek testvérbátyja, szül. 1856. máj. 25. Pesten, középiskolai tanulmányait 1869-ig Pesten, 1869–71-ig Kornthalban (Württemberg) végezte; 1871-től 1873-ig a carlsruhei (Baden), 1873–77-ig a budapesti műegyetemen tanult, a hol mérnöki oklevelet nyert. Közben mint hadmérnökkari önkéntes hadnagygyá neveztetett ki. 1877–78-ban a párisi és a Seine-folyómenti vízépítési műveket tanulmányozta, míg 1878. aug. a boszniai okkupáczióhoz rendelték le. 1879-ben a Győr-Sopron-Ebenfurthi vasut soproni szakaszának építésvezetője volt, 1880-tól mint állami mérnök a dunai szabályozási munkálatoknál, 1881–84-ig a budapest-zimonyi vasut karlóczai szakaszán mint építésvezető mérnök működött. 1886–88-ig igazgató főmérnök volt a Szolnok-Csongrád balparti ármentesítő társulatnál, 1888–1896-ig mint magánmérnök több vasúti nyomjelzésen, számtalan tagosításon kívül különösen Kolozsvár és Marosvásárhely városok belterületének háromszögellésével volt elfoglalva. 1896-ban szabadalmi bíróvá neveztetett ki s jelenleg is ezen minőségében működik; egyszersmind 1902 óta a m. mérnök- és építészegylet igazgatója. 1896-ban beutazta Észak-Németországot és Hollandiát, 1898. Belgiumot, Angol- és Skótországot, 1899. Szász- és Bajorországot és Svájcot, 1902. a Rajna menti gyár- és hajótelepeket, Bremát, Hamburgot, Lübecket és Kielt, 1903. Lombardiát és Velenczét, 1904. az észak-amerikai Egyesült-Államokat egészen a Csendes-tengerig San Francisco, Chicago stb. érintésével és a nagyobb technikai telepek tanulmányozásával.
A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyében 1896-tól maig állandóan jelennek meg czikkei; a Földrajzi Közleményekben (1901. Nicaragua csatorna, amerika legészakibb atlanti világító tornya stb.); a M. Közgazdasági Értesítőnek 1899 végeig szabadalmi rovatát vezette (ennek I. füz.-ben: Szabadalmi jog története Magyarországon).
Munkái:
1. A nagyszibériai vasut. Bpest, 1898.
2. A moszkva-irkutszki közvetlen gyorsvonat. U. ott, 1900.
3. Elektrogravure. U. ott 1900. (Mind a három munka különnyomat a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből).
Kéziratban: Amerikai utazásának beszámolóját képező nagyobb műszaki és földrajzi ismertetés (mely részben a M. Mérnök-Egylet Közlönyében és a Földrajzi Közleményekben fog megjelenni).
Önéletrajzi adatok.
