Pótor Elemér
Pótor Elemér
ev. ref. lelkész, előbbinek fia, szül. 1869-ben Angyaloson (Szatmárm.), iskoláit Szatmárt és Debreczenben végezte; a theologiát is az utóbbi helyen hallgatta s ugyanott jutalmat nyert egy idylljével, úgyszintén egy költői beszélyével. A debreczeni irodalmi önképzőtársulatnak egy évig főjegyzője volt. Iskoláit végezve Széll Kálmán ev. ref. espereshez került Nagy-Szalontára segédlelkésznek, hol mint gymnasiumi vallásoktató is szerepelt. 1894. decz. 1-től Szatmár-Németiben segéd-lelkész-tanító minőségben működött; jelenleg rendes lelkész Csengerben (Szatmárm.)
Költeményeket írt a Debreczeni Lapokba, a Máramarosi Hiradóba, a Nagy-Károly és Vidékébe s Máté-Szalka és Vidékébe; a Vidéki Költők albumában (Kassa, 1896) is van egy költeménye.
Önéletrajzi adatok.
