Pruzsinszky Pál
Pruzsinszky Pál
bölcseleti doktor, ev. ref. főgymnasiumi tanár, P. János kötélgyártómester és Vitkóczy Zsuzsanna fia, szül. 1862. jan. 12. Ungvárt; középiskolai tanulmányait az ottani főgymnasiumban elvégezve, 1881-ben a budapesti egyetemen bölcseleti előadásokat hallgatott. 1882-ben a kegyes tanítórendbe lépett. Mint tanár működött Tatán (Komáromm.), majd Budapesten. 1890-ben a rendből kilépett és 1891. szept. 1. Karczagon, 1893-ban a kisujszállási főgymnasiumban nyert tanári állást, a hol egyszersmind igazgatónak is megválasztották. Miután 1890-ben a történelemből és latinból tanári vizsgát tett, 1895-ben bölcselet-doktori oklevelet nyert. 1897-ben a budapesti ev. ref. főgymnasiumhoz választották meg és 1902. a budapesti ev. ref. theol. akad. lelkészvizsgáló bizottsága előtt lelkészi vizsgálatot tett.
Főbb czikkei az Ébresztőben (1901. és 1902. Kálváni János ifjúsága); a Prot. Egyh. és Isk. Lapokban (1901. Faber Stapulensis theologiai munkái); az Urániában (1902. Napoleon első felesége, 1904. A Carolina Resolutio intézményei). A Pallas Nagy Lexikonába világtörténelmi vonatkozású czikkeket írt.
Munkái:
1. Vergilius hasonlatairól. Tata, 1887. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny, 1888.).
2. A franczia földmívelő osztály a forradalom előtt. U. ott, 1888.
3. A franczia egyház a forradalom alatt. Pressensé sat. nyomán. Karczag, 1894. (Különnyomat a karczagi ev. ref. főgymnasium Értesítőjéből).
4. A kisujszállási ev. ref. főgymnasium története. Mező-Túr, 1896.
5. A magyar földmívelő osztály a török hódítás után. Bpest, 1898.
6. XII. Károly svéd király története. Irta Votaire, ford. U. ott, 1902.
7. Zwingli Ulrich: Commentarius, vagyis az igaz és a hamis vallásnak magyarázata. Ford. U. ott, 1905. (Tüdős Istvánnal együtt).
M. Könyvészet 1894.
Vajda Emil Névkönyve. 61. l.
A Karczagi ev. ref. főgymnasium Értesítője 1892. és 1893.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 263. l.
