Róth (Szögedi) Endre,
Róth (Szögedi) Endre,
főreáliskolai énektanár, szül. 1847. nov. 3. Uj-Szegeden; elvégezvén a gymnasiumot, jogot hallgatott a pesti egyetemen s egyúttal a nemzeti zenedében tanult s a nemzeti színház zenekarának tagja volt. 1870-ben Szegedre visszatért, s 1871–1895. a gymnasium, 1873–95. a polgári fiúiskola, az 1872–73. tanévben a reáliskola énektanára volt. 1874–1884-ig ugyanannak igazgatója. 1874-ben a polgári iskolákra képesítő vizsgáló bizottság előtt a zene- és énekből polgári és felső népiskolákra képesítő bizonyítványt nyert. 1872-től a szegedi dalárda karmestere s vezetése alatt a dalárda 1874-ben Kolozsvárt a negyedik, 1880-ban u. ott a második volt, 1884-ben Miskolczon ezüstérmet, 1886-ban Pécsett aranyérmet nyert. Lényegesen befolyt a szegedi országos dalárverseny létrehozásában 1876. és 1889-ben.
Munkái:
1. Egyházi énekek a római kath. mindkét nembeli ifjúság számára különös tekintettel a középtanodák alsó osztályaira, a fiú és leány polgári iskolákra. Négy szólamra alkalmazva. Szeged, 1882.
2. Imák és énekek a róm. kath. ifjúság használatára I. és II. kiadás. U. ott, 1892. (E műben a harmonia akként van átdolgozva, hogy női-férfi vegyes karra egyszerre alkalmazható).
Énekszerzeményei: Két vegyes karú mise és két férfikarú mise, Hazafias kardalok Petőfi és Pósa szövegeire, A hazáról, A ledőlt szobor, A magyarok Istene, Bordal, A szabadsághoz és Üdvözlődal, Dal a dalról, Kossuth álma, Királyhymnusz Baligó szövegére 1883. a király szegedi látogatása alkalmából; dr. Harrach J. «Arany Lantjá»-ban dalokat írt. Ezenkívül közel 100 népdalt férfi karra átdolgozott és számos magánéneket zongora és orgonakisérettel.
Kiszlingstein Könyvészete.
Homor István, A szegedi m. kir. állami főreáliskola története 1851–1894. Szeged, 1895. 160. l.
