Sághy Gyula (nagy-sághi)
Sághy Gyula (nagy-sághi)
jogi doktor, egyetemi tanár, S. Lajos (a nemesi gárdából beállott honvéd, 1849. halálra, majd 12 évi várfogságra ítélve, az aradi várban 1852. meghalt) fia, szül. 1844. máj. 8. Edelényben (Borsodm.); középiskoláit Egerben kezdte s folytatta Esztergomban. A jogi tanfolyamot harmadfél évig a budapesti egyetemen, félévig a pozsonyi akadémián és egy évig a bécsi egyetemen hallgatta; majd külföldre ment és a heidelbergi egyetemnek egy évig volt hallgatója. 1866-ban letette az ügyvédi vizsgát. 1868-ban kinevezték a győri jogakadémiához rendkívüli tanárrá, mely állását két évig viselte, a mikor is a pesti egyetemhez rendkívüli tanárrá nevezték ki; 1872-ben rendes tanár lett. Képviselővé először 1884-ben választották Dunaszerdahelyen; az 1887. országgyűlésnek nem volt tagja; 1889-ben a Széll-kormány megalakulásakor belépett a szabadelvű-pártba; 1892. és 1896-ban a nemzetipárt programmja alapján a somorjai kerületben választatott meg. Az 1899. fúzió alkalmával a szabadelvű párt tagja lett és 1901. újra megválasztatott; ez év őszén ő felsége udvari tanácsossá nevezte ki. 1903. nov. végén a Tisza-kormány megalakulásakor kilépett a szabadelvű pártból és az újra megalakult nemzeti pártnak lett tagja és alelnöke, 1905. elején pedig a párttal együtt belépett a függetlenségi és 48-as pártba. 1905-ben és 1906-ban a somorjai kerület újra képviselővé választotta. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának tagja lett. Az igazságügyi, pénzügyi és közoktatásügyi bizottság tagja.
Czikkei a Jogtudományi Hetilapban (1867. Tanulmányok a kötelmi jog terén); a Jogtudományi Közlönyben (1867–69. Tanulmányok a kötelmi jog terén és könyvism., 1870. Az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének bírálata, Irtványok, 1873. A házassági kötelék felbonthatóságának kérdése, 1874. Könyvism., 1875–76. A vagylagos kötelmek); írt még a Reformba (1871) és a Jog- és Államtudományi Folyóiratba.
Munkái:
1. A római ősalkotmány. Jogtörténelmi jelentőségében tárgyalva. Pest, 1872. (Ism. Budapesti Közlöny 17. sz.).
2. A kötelmi jog általános elmélete az ausztriai jog szempontjából, tekintettel a római jogra s újabb törvényhozásokra. Bpest, 1877.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. A Fertő lecsapolásának kérdésében s egyéb gazdasági ügyekben egyik lelkes hirdetője volt, hogy Magyarország létalapja, e nemzet felvirágzásának alapfeltétele a föld.
Ballagi Aladár, A m. kir. testőrség története, Pest, 1872. 445. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Fővárosi Lapok, 1894. 151. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 778. l. II. Pótkötet 1904. 550. l.
Agrár-Album 1902. 54. l. arczk.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1906. 211. l.
