Schön Bernát,
Schön Bernát,
nyug. néptanító, szül. 1842. márcz. 15. Szillben (Somogym.); előbb kizárólag a hébert tantulta; azután magánúton sajátította el a négy reáliskolai tanulmányokat és a vizsga letétele után a pécsi róm. kath. tanítóképzőbe lépett és bonyhádi, majd bajai és győri tanító lett; e három helyen 44 évet töltött a tanítói pályán; azután nyugalomba lépett.
Czikkei 1866-tól a pécsi Néptanodában jelentek meg, melynek főmunkatársa volt; a Néptanítók Lapjában (1869. A tanítók érdekében, 1870. A falusi népiskolák hiányai és ezek orvosolhatási módja, 1871. Ismét kétes pontok, 1881. Magyar nyelvi póttanfolyam Győrött, 1884. A népiskolai tanítás középpontja, A népiskolai munkatermek); a győri Szabad Polgárba 1873-tól elbeszélést és vegyes czikkeket írt; a többi győri lapnak is munkatársa volt.
Munkái:
1. Alkotmánytan rövid vázlatban népiskolák számára, több jeles kútfő és a legújabb törvények nyomán. Győr, 1877.
2. Számolási gyakorlókönyv a népiskolák III. oszt. számára. 3. kiadás. U. ott, év n. (Többekkel együtt.)
3. Ugyanaz a IV. osztály számára. U. ott, év n.
4. Bibliai történetek. U. ott, 1900. Négy kötet (2. kiadás).
5. Magyar nyelvtan. Bpesten, Szegeden, Győrött.
Ifjúsági iratokat és alkalmi költeményeket is adott ki; ezek könyvészeti leírását nem ismerem.
Szerkesztette a Bács-Bodrog cz. hetilapot 1872. juniustól deczemberig Baján Aranyosy Lajossal együtt; a Tanítóbarátot és a Győri Friss Ujságot.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik M. Könyvészet 1886–1900. és önéletrajzi adatok.
