Steuer János
Steuer János
főreáliskolai tanár, szül. 1864. decz. 20. Uj-Szent-Annán (Aradm.), hol atyja St. János igazgató-tanító volt; St. iskoláit az aradi és budai főgymnasiumban végezte; 1883. beiratkozott a magyar, német és latin szakra a budapesti egyetemen, hol négy évig folytatta tanulmányait. 1884-ben tanulmányutat tett Finnországban. 1886-ban a budapesti egyetem bölcselet-tudományi kara Pasquich-díjjal jutalmazta: «A helyviszonyi casusok használata a modern nyelvekben, tekintettel a finn nyelvre» cz. pályaművét. Tanulmányainak végeztével 1887. szept. kinevezték a székelyudvarhelyi állami főreáliskolához a magyar és német nyelv helyettes tanárának; 1891–92. a soproni főreáliskolában tanította a franczia nyelvet; 1893 óta mint a fiumei felső kereskedelmi iskola rendes tanára a magyar nyelvet és irodalmat tanítja. Az 1896. máj. 9. tartott millenáris iskolai ünnepen a fiumei leányiskola növendékei «Az ezer éves Magyarország» cz. drámai allegoriáját adták elő.
Rendes munkatársa 1885 óta a Nyelvtudományi Közleményeknek, a M. Nyelvőrnek és az Egyet. Philologiai Közlönynek is; írt czikkeket az Arad és Vidékébe és közölt műfordításokat a Fővárosi Lapokban (1886–87. Gyöngyösi János néven.)
Munkái:
1. Hóvirágok Szépirodalmi kisérletek. Bpest, 1882.
2. Tájékozás a magyar nyelvrokonság kérdésében. U. ott, 1886. (Különny. az Egy. Philol. Közlönyből.)
3. A székely nyelv hangjai. Adalék a magyar nyelvjáráshoz. U. ott. 1888. (Különny. a székely-udvarhelyi áll. főreáliskola Értesítőjéből.)
4. A mordvin határozók, tekintettel a finn nyelvre. U. ott, 1892. (Különny. a Nyelvtudom. Közleményekből).
Szerkesztette A székely nép könyvei cz. szépirodalmi vállalatot Székely-Udvarhelyt a 80-as évek végén.
Álnevei: Muzsnai János (a Nyelvőrben) és Gyöngyösi János (az Egy. Philologiai Közlönyben is.)
Kiszlingstein Könyvészete.
A székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítője 1893. 34. l.
Schack Béla, Kereskedelmi Iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 38. l.
Fiume és a magyar tengerpart. Bpest, év n. 137., 138. l. (Magyarország Vármegyéi és Városai.)
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és önéletrajzi adatok.
