kir. főerdőtanácsos, erdészeti tanár, szül. 1841. okt. 6. Kis-Garamon (Zólyomm.); középiskoláit Beszterczebányán végezte 1859-ben; a selmeczbányai erdészeti Akadémiának 1862. történt elvégzése után, az erdészeti államvizsgát 1864. Budán tette le. Már 1862. állami szolgálatba lépett a selmeczi bánya-, erdő- és jószágigazgatóságnál, hol 1867. ápr. 9. erdőgyakornokká nevezték ki és júl. 28. Óhegyre helyettes erdészszé rendelték ki, honnét még ugyanazon év okt. 7. Selmeczbányára hivták segédtanárnak. 1868. nevezték ki a beszterczebányai erdőhivatalhoz erdésznek, de továbbra is az Akadémián maradt. 1871. rendkívüli tanár és 1878. rendes lett. 1881-ben Nikel családi nevét Szécsire váltóztatta. 1893. a főerdőtanácsosi czímet kapta. 1867 az Akadémia megmagyarosítása idején ő is sokat fáradozott a magyar nyelv szellemének megfelelő szakkifejezéseknek a megalkotásán, nemkülönben a tantárgyak anyagának összegyűjtésén. 1885. az erdészeti kiállítás rendezése körül szerzett érdemeiért a Ferencz József-rend lovagkeresztjét kapta. Mint az orsz. erdészeti egyesület választmányi tagja nagy tevékenységet fejtett ki. Meghalt 1895. okt. 8. Selmeczbányán.
Czikkeket írt az Erdészeti Lapokba; a Pallas Nagy Lexikonában az erdészeti czikkeket írta.
Munkái:
1. Az emberi trágya a mezőgazdaságban. Pályanyertes munka 1881. (Fekete Lajossal).
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.