Szilágyi Márton
Szilágyi Márton
ref. lelkész, Sz. Mihály és Rázsó Mária szegénysorsú nemes szülők fia, szül. 1842. okt. 28. Berettyó-Szent-Mártonban (Biharm.); iskoláit Nagyváradon bevégezve, 1855 őszén a debreczeni főiskola növendékei közé lépett, hol a gymnasiumot és a theologiai tanfolyamot végezte. 1867 őszén a füzesgyarmati rektori állást foglalta el és ott 1871-ig működött. 1871. Gyomán nyert segédlelkészi alkalmazást; innét tíz hónap mulva Hajnal Ábel békési lelkész mellé hivatott segédlelkészül; de pár havi szolgálat után az ottani gymnasiumhoz hivatott tanárnak. Két év mulva a tanári állástól megválva, ismét Gyomán, majd Mező-Túron, végül másodízben Hajnal Ábel mellett segédlelkészkedett. Innét 1875. aug. 22. Debelliácsára (ma Torontál-Vásárhely), 1878. márcz. Csökmőre (Biharm.) választatott meg rendes lelkésznek; 1885 óta Füzes-Gyarmaton lelkész.
Czikkei a Debreczeni Prot. Lapban (1876., 1885.), egyházi beszédei a Czelder Márton által szerkesztett Evang. Lelkészi Tárban (1881.) jelentek meg.
Munkái:
1. Kibúcsúzó egyházi beszéd. (Rektori hivatalból). Debreczen, 1873.
2. Újévi egyházi beszéd. Gyula, 1874.
3. A füzesgyarmati ev. ref. egyház története. Debreczen, 1898. (Külön ny. a Debreczeni Prot. Lapból).
4. Emlékbeszéd. Írta és elmondta Füzes-Gyarmaton 1899. márcz. 15. Kossuth Lajos életnagyságú arczképe leleplezésekor az új városháza tanácstermében. Gyoma, 1899.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886–1900.
Önéletrajzi adatok.
