Thurzó György (bethlenfalvi)
Thurzó György (bethlenfalvi)
gróf, árvai főispán, majd nádor, Th. Ferencz előbb nyitrai püspök, majd kamarai elnök, árvai főispán és Zrinyi Kata fia, szül. 1567. szept. 2. Lietava várban (Trencsénm.); atyját hét éves korában már elvesztette. Első nevelését anyja, majd mostoha atyja, Forgách Imre nógrádi főispán házánál nyerte. 1683. a gyámi nevelés alól fölmentetvén, a királyi leirat Th.-ót a kir. kamara kezelésére bízta és Ernő főherczeg, Magyarország akkori főkormányzójának udvarába vitték, hogy ott a katonai és diplomatiai pályára képeztessék. 1585. anyja halála után mostoha atyja kivánságára hazament, átvette vagyona igazgatását s árvai főispánná neveztetett ki. Ekkor vette nőül első nejét, Forgách Zsófiát. 1590-ben Pálffy Miklós komáromi kapitány mellett segédkezett. 1592. Czobor Mihály nádori helytartó leányát, Erzsébetet vette második házastársul. 1593. részt vett Fehérvár ostromában. 1598. kir. tanácsos, 1599. főpohárnok volt. A Bocskay felkelése alkalmával hű maradt az uralkodóházhoz és mindent elkövetett, hogy a fölkelés elterjedését megakadályozza. Rudolf király békebiztosul őt küldte Bocskayhoz. Fáradozásáért Árva várát és uradalmát kapta örökös adományul. A bécsi béke megkötésénél 1606. nagy szerepet vitt. Mátyás királynak bizalmas embere volt, a kinek terveit igyekezett előmozdítani. 1606. ápr. 10. grófi méltóságot nyert, Illésházy halála után 1609. decz. 7. nádorrá választották. Mint nádor, a béke és mérséklet embere volt. Az osztrák protestánsok sérelmeikkel többször fordultak hozzá s eljárásával mindig meg voltak elégedve. Bethlen Gábornak az ellene felkelt és legyőzött katholikusok ellen hozott erőszakos rendszabályai végrehajtását megakadályozta. 1614. a protestáns egyház szervezése végett Zsolnán zsinatot tartott. Meghalt 1616. decz. 26. Bittsén.
Munkája: Bethlenfalvi Thurzó György gróf levelei nejéhez, czobor-szent-mihályi Czobor Erzsébethez. Közrebocsátva id. gr. Zichy Edmund árvai uradalmi teljhatalmu igazgató megbízásából. Bpest, 1876. Két kötet. (l. Történeti bevezetéssel 1590–1600. II. 1601–1616. Ism. Fővárosi Lapok 70. sz.).
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 202., 208. l.
Figyelő XVIII. 385. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Illésy-Pettkó, Királyi Könyvek. Bpest, 1895. 219. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 173. l.
Zoványi, Theologiai Ismeretek Tára III. 323. l.
