Török István (kolosi),
Török István (kolosi),
unitárius prédikátor Csik-Szent-Mártonban és magyar verselő a XVII. században, szül. 1611-ben Koloson unitárius szülőktől; Bethlen Ferencz fejedelmi udvarmester házában nevelődött; majd szülővárosában tanítóskodott szentmártoni Bodó János unitárius pap mellett. Azután toroczkó-szentgyörgyi pap lett (1636-ban ott volt). Innét Nyárádvölgybe került. 1640-ben a csik-szent-mártoni unitárius egyház papja lett és azon év jún. 21. a tordai zsinat egyházi közjegyzőjévé választatott. Később a marosi egyházkör esperese lett. 1652-ben halhatott meg. 1630.-ban kezdett verselni; 1635-ben adta ki másik költeményét, Kolos város tanácsának, «mint kegyes Patronusinak» ajánlva.
Munkái:
1. Az Asszonyi Nemnek nemességéről, méltóságáról és ditséretéről való Rythmusok. Kolozsvár, (1630. Egyetlen csonka példánya az Erdélyi Múzeum könyvtárában. Újabb kiadása: Lőcse, 1655.).
2. Az Szent Janos Evangelista és Apostol Historiaia. Miképpen Ephésus városában lévő Diana templomabol üzött ki egy ördögöt; az után Domitianus Romai Imperatortol Pathmos szigetiben számkivetettvén Cynopsot az ördöngösök Fejedelmét az Tengerben vesztette, és az ördöngösöket Pathmos szigetiből el üzvén, Phora városában az Evangeliomot nagy haszonnal hirdette. Authore T. Colosino. (Írta Reuchlin János. Ehhez külön czímlap nélkül: Az világi embereknek bolondságán és nyomorúságán való Siralom. Írta Marsinus Ficinus). Kolozsvár, 1635. A versfejekben Stephanus Kolosi Ludimagister patriae).
3. Az Eggyes eletnek kedvetlen és káros voltárol, az Társal valonak gyönyörüseggel tellyes hasznárol, s = az io Gazda aszszonynak ditsiretiröl iratott versek. Az Farizeus és Fukar Eneke notaiara. Ezek mellé adatott az Kakasrol vött Hasonlatossagban a Papok tisztirül valo Enekis. Latinbol ford. (U. ott, 1643. Egyetlen példánya az erdélyi Múzeumban. Újabb kiadásai. Lőcse, 1647., 1688. és 1696.
Szabó-Károly, Régi M. Könyvtár I.
Figyelő XIV. 241–249. l. Jánosi Béla.
Pallas Nagy Lexikona X. 689. l.
Erdélyi Múzeum 1902. 131–148. l. Versényi
